Tonhalkrém petrezselyemmel és narancslével

Ez a krém is a névnapi köszöntőknek készült. Pillanatok alatt összedobtam, és szinte ugyanolyan gyorsan el is fogyott.
Fogyasztás előtt nem árt, ha áll egy kis időt a hűtőben, mert úgy szerintem sokkal finomabb. A későn érkező sógorom viszont szobahőmérsékleten fogyasztotta, és teljesen meg volt elégedve vele.

Hozzávalók (egy nagyobb tálkához)

• 3 kisebb méretű olajos tonhalkonzerv (szigorúan Rio Mare vagy Calvo)
• 2 ek. narancslé
• 2 ek. majonéz
• 1 mokkáskanál csípős mustár
• 1 nagy csokor friss petrezselyemzöld
• bors és só

A halakat szitába öntöm, a lecsepegő olajat felfogom, mert lehet, hogy még szükségem lesz rá.
Közben a petrezselyemzöldet apróra vágom, és félreteszem.
A lecsepegtetett tonhalat tálba öntöm, villával áttöröm. Hozzáadom a többi hozzávalót - a sóval csínján bánok, mert a konzerv már alapból sós. A bors mennyisége nálam általában 1-2 csavarásnyi, de az ízlések persze eltérőek lehetnek. Az egészet átkeverem, megkóstolom. Ha túlságosan száraznak találom, akkor a felfogott tonhalolajból hozzáöntök egy keveset, és újra összekeverem.

Sima vagy pirítós kenyérrel kínálom. Amikor nem felejtem el, akkor a tetejét még megszórom. apróra vágott snidlinggel vagy lilahagymával.

Kókuszos tejberizs málnaöntettel

Már hónapok óta nem találkoztunk a barátainkkal. Mindig megterveztük, lebeszéltük a dumapartit, de a végén hol itt, hol ott lett beteg valaki. Így mindig lemondtuk a talit.
Aztán ez a hétvége már egészen biztosnak tűnt. Agyaltam is a desszerten. Fantasztikusan finom, érett cseresznyét kaptam anyósoméktól, ezért pitében gondolkoztam. Limaránál találtam egy jó kis receptet, igaz meggyre, de cseresznyével is biztos finom lett volna. Azért csak volna, mert a végén mást főztem.
Tegnap az Aldiban sétáltam, és megakadt a szemem a kókusztejen. Nagyon jó áron is volt (sokkal olcsóbb, mint a többi boltban), ráadásul már hetek óta kívánom a kókuszos tejberizst. Szerencsére csak a desszert-terv változott, a baráti tali időpontja nem.

Hozzávalók (6 emberes vagy 8 normál adagra)

• 200 g rizs
• 1 doboz (400 ml kókusztej)
• 300 + kb. 500 ml tej
• 1/4 + 1/4 tk. kókuszaroma (elhagyható)
• 120 - 130 g kristálycukor
• 4 dl hideg tejszín

Öntet

• 250 g málna
• 2 tk. kristálycukor

A rizst egy lábosba öntöm és hozzáadok 300 ml tejet. Magas lángon forralni kezdem, közben néha-néha megkeverem. Amikor már forr hozzáadom a kókusztejet és 1/4 teáskanálnyi kókuszaromát. Amennyiben nincs arománk (nem egyszerű beszerezni) nem történik semmi. Elhagyható, legfeljebb nem lesz annyira kókuszos a végeredmény. Amikor már a kókusztejes rizs is forr, lejjebb veszem a lángot, és gyakori kevergetés közben elkezdem puhára főzni a rizst. Figyeljünk rá nagyon, mert a kókusztej sűrű, így hamar leéghet a tejberizs. Amikor már kezd túlságosan sűrű lenni felöntöm további 100 ml tejjel, és úgy főzöm tovább. Egészen addig folytatom a felöntöm - főzöm játékot, amíg a rizs meg nem puhul, és egy jó sűrű tejberizsem nem lesz. Mielőtt lekapcsolnám a gázt, még beleöntöm a maradék 1/4 teáskanál aromát, amivel még egyszer megrottyantom az egészet. Csak ezt követően öntöm bele a cukrot, amivel jól összekeverem.
Az elkészült tejberizst a turmixgép keverőtáljába öntöm, és addig járatom a turmixot, amíg legalább langyosra nem hűl. Ekkor lefóliázom és mehet is a hűtőszekrénybe addig, amíg el nem jön a vacsora vagy éppen ebéd ideje.

A tejberizzsel egy időben készül a málnaöntet is. Ehhez a málnát megmosom, immel-ámmal lecsepegtetem. Egy láboskába öntöm, majd a kristálycukor társaságában felteszem forrni. Amikor a gyümölcs már vígan rotyog, párszor átkeverem, majd 3-4 perc után le is veszem. Botturmix-szal pürésítem, szitán átnyomkodnom, hiszen nem akarom, hogy málnamagok ropogjanak a fogaim között, majd ezt is a hűtőben parkolom.

Mielőtt nekilátnánk az evésnek (jelen esetben korai vacsoránk volt) a tejszínt lágy habbá verem, a rizst a turmixszal még egyszer átlazítom, majd óvatos, de határozott mozdulatokkal összekeverem őket.
Poharakba, tálkákba kanalazok egy-egy nagyobb adagot. Arra kerül 2-3 teáskanálnyi málnaöntet, majd jöhet egy újabb adag tejberizs. A tetejére mehet még egy-két kanálnyi öntet, néhány szem friss málna, és már készen is vagyunk.

Megjegyzés: 120 g cukorral kellemesen édes lesz a végeredmény. Aki igazán édesszájú nyugodtan használjon többet. A málnaöntet viszont pikánsan savanyú. Ez szándékos, mert szerettem volna egy kis kontrasztot a tejberizs és a gyümölcs között.

Olajbogyókrém

Június 1-e Tünde névnap. Tudta ezt a férjem, a szüleim, a nővéremék, anyósomék sőt, még a sógoromék is. Csak én, az egyedüli Tündi a családban élt abban a tévhitben, hogy Tünde névnap 2-án van. Ugyan miért is kéne tudjam 34 Tündiként eltöltött év után, hogy mikor van a névnapom?
Be is szerveztem holnapra a családot egy kis délutáni nasira, mondván, hogy a napján köszöntsék az ünnepeltet. Aztán amikor ma reggel anyukámék minden ellenkezésem dacára megköszöntöttek, leesett a tantusz, hogy bizony én tévedésben vagyok. Gyorsan át is szerveztem a "bulit" és nekiálltam összedobni valamit délutánra.

Az olajbogyó krémet a nővéreméknél ettem először, és nagyon ízlett. A testvérem változata nem volt ennyire krémes-pépes, embere válogatja, hogy ki milyen állagot szeret.

Hozzávalók (egy kisebb tálkához)

• 160 g magozott fekete vagy zöld olajbogyó (én most feketét használtam)
• pici só
• bors ízlés szerint
• 1 gerezd fokhagyma
• 2-3 evőkanál olivaolaj

Az olajbogyót lecsepegtetem, majd a késes turmixba öntöm. Belezúzom a fokhagymát, borsózom, hozzálöttyintem az olajat és beizzítom a turmixot.
Egy-két perc "kemény" munka után már szép krémes állagú a krémem. Ekkor kóstolom meg, hogy kell-e sózni, hiszen az olajbogyó már önmagában is elég sós. Amennyiben szükséges jöhet még egy kis bors vagy olivaolaj is.

Tálkába kanalazom a krémet, és tálalásig a hűtőben pihentetem (de csak azért, mert szerintem hidegen finomabb - nem kötelező, azonnal is lehet tálalni.)
Pirított vagy finom puha bagettel, kenyérrel kínálom. Önmagában is nagyon finom, de én most sonkaválogatással körítettem.