Töltött bárány

Közeledik a húsvét, és vele együtt a báránysütés ideje is. Nálunk ugyanis nincsen húsvét báránysült nélkül. Évekkel ezelőtt komoly kihívást jelentett bárányhúshoz jutni, de mostanra szerencsére már nem ez a helyzet. Az éttermek kínálatában is egyre gyakrabban látok bárányt, ami nagy öröm számomra, hiszen nagyon finom - különleges ízű húsról van szó.
Ez a recept igazi családi kedvenc. Ahogy vissza tudok rá emlékezni, már gyerekkoromban is mindig ezt sütötte édesanyám. Azt is be kell vallanom, hogy én még soha nem készítettem, csak kuktáskodtam hozzá. Pontosan azért, mert anyukám mindig megsüti. A fényképen látható gyönyörűséges sült a téli bárányvágáskor készült. Húsvétig még van idő beszerezni a hozzávalókat, amelyek mennyisége mindig attól függ, hogy mekkora a felhasználni kívánt báránydarab. A lenti mennyiségeket egy 14-15 kg-os bárány lapocka+borda részhez számoltuk.

Hozzávalók

• egy szép darab bárányhús: lapocka + borda egészben
• kb. 0,5 kg kenyér
• 0,75 - 1 liter tej
• 7-8 egész tojás
• 1 db kápia paprika vagy 1-2 ek. télire, sóban eltett paprika
• 2 köteg petrezselyemzöld
• 25-30 ml étolaj
• só, bors, vegeta
• piros paprika (ez nem a töltelékbe kerül, hanem a végén a húsra)

A sütőt 200 fokra előmelegítjük, és előkészítünk egy akkora magas falú tepsit, amiben a bárányunk elfér.
A tojásokból 6-7 darabot keményre főzünk. A kenyeret felszeleteljük és beáztatjuk annyi tejbe, ami ellepi. A tejet vízzel is helyettesíthetjük, de tény, hogy a tejtől finomabb lesz a töltelékünk.
A borda részen a húst külön választjuk a csonttól, úgy, ahogy a sertés nyúlját válasszuk szét, amikor tölteni szeretnénk. Itt az a különbség, hogy a bárány húsrésze annyira vékony, hogy szinte csak egy hártya, ezért nagyon óvatosan bánjunk vele. A bárányt a húsos részeknél kívül-belül megsózzuk.

A töltelékhez a beáztatott kenyeret jól kinyomkodjuk, és egy mély tálba morzsoljuk. Igyekezzünk minél apróbbra morzsolni, hogy a töltelékünk ne legyen darabos. A főtt tojásokból 5 darabot felkockázunk, és a kenyérhez adjuk. Jöhet a paprika, a finomra aprított petrezselyem, 1 db egész tojás, olaj és a fűszerek ízlés szerint. Az egészet jól összekeverjük. Megkóstoljuk, hogy elég sós, fűszeres-e. Amennyiben nem, finomítsunk rajta.
A képen látható módon kezdjük el megtölteni a bárányunkat.

Nem szabad degeszre tömni, mert akkor sütés közben szétdurran. A fel nem használt főtt tojásokat megpucolva, egészben nyomjuk a töltelékbe úgy, mint az egybefasírtnál. Aki nem szereti, azokat is aprítsa fel, és még az elején keverje a töltelékhez.
A megtöltött bárányt összevarrjuk. Használhatunk hústűt is, de nekem nincs.
Nedves kézzel áttöröljük a húst, hogy az esetleges töltelékdarabokat lemossuk róla. Még egy kicsit sózzuk, borsozzuk, pirospaprikázzuk. A kezünkre kevés olajat locsolunk, és azzal kenjük el a fűszereket a húson.

Két három loccsantásnyi olajat öntünk a tepsibe. Belehelyezzük a bárányt, meglocsoljuk olajjal, és jó 2-3dl vizet öntünk a tepsibe.
Lefóliázzuk, és mehet is a forró sütőbe. Amikor már halljuk a hús sercegését, a sütőt visszavesszük 180 fokra, és jó másfél órát sütjük a bárányunkat. Ezt követően levesszük a fóliát, és a húslével gyakran meglocsolva, puhára - gyönyörűségesen pirosra sütjük. Amennyiben a húslé kevés lenne a locsoláshoz, adjunk hozzá egy kis vizet, néhány perc alatt finom szaft lesz belőle, amivel már jól tudunk locsolni.
Melegen is finom (csak nehéz szeletelni), de mi hideg sültként, sok zöldséggel - salátával fogyasztjuk.

Baconos-gorgonzolás puliszka

Ma szerencsés napom van. Tegnap kétféle csirkecombot sütöttem, így a férjem mai ebédjét kipipálhattam. Magamnak meg végre olyat készíthettem, amit én szeretek, de a párom nem szívesen fogyaszt. A hozzávalókat már jó pár napja megvettem, csak az alkalomra vártam.
Azt azért nem árt tudni, hogy a puliszka kidermedve nem különösebben íncsiklandozó, így ha készítjük nagyjából akkora adag legyen, amennyi el is fogy.

Hozzávalók (2 fő részére - ennél kisebb adagot én nem tudok készíteni)

• 1 bögre kukoricadara (2,5dl)
• 3 bögre víz
• 1 tk. só
• 120-130 g húsos bacon
• 150 g krémes gorgonzola sajt (most Galbanit használtam)
• kevés olaj

A bacon-szeleteket ujjnyi darabokra vágom és kevés, 1-2 evőkanál olajon szép pirosra sütöm. Közben a vizet a sóval együtt felforralom. Amikor már forr, folytonos kevergetés mellett beleöntöm a kukoricadarát, majd végig kevergetve jó 5-6 percig főzöm. Nagyon kell rá figyelni, mert amikor nem keverjük azonnal fröcsögni kezd.
A sütőt elkezdem 200 fokra előmelegíteni.
A kis méretű jénai tálam aljába kb. 1,5 ek. olajat locsolok. Beleöntöm az elkészült puliszka felét, és nagyjából elsimítom. Rákanalazom a pörcösre pirított bacont, és rácsipkedem a gorgonzola bő felét. Erre jön a második réteg puliszka, majd a maradék sajt rácsipkedve.
A tál mehet a sütő középső rácsára, nagyjából 15-20 percre. Ez alatt a sajt megolvad, majd szépen pirulni kezd. Az ízek pedig finoman összeérnek.

Sütésnél két dologra figyeljünk:
1, amennyiben a tál túlságosan megtelne, mindenképpen tegyünk alá tepsit, hogy a kiolvadó zsír ne a sütőbe csepegje.
2, a jénaink még véletlenül se legyen vizes (pl. az alja véletlenül beleér a vízbe), mert a sütőbe téve elpattanhat.

Grízpuding karamellás eperöntettel

Pár évvel ezelőtt a Balatonon nyaraltunk. Néhány nap után minden olvasnivalóm elfogyott, így rákaptam az újságosnál található gasztromagazinokra. A Magyar konyha annyira megtetszett, hogy azóta előfizetői vagyunk. Az egyik számban találtuk ezt a fantasztikus grízpudingot, amit már karácsonyi desszertnek is készítettem. Az eredeti receptben fehérboros-málnaöntet szerepel, de érdemes más gyümölcsöket is kipróbálni. Most vörösboros-eperrel tálaltam, így is nagyon finom volt. Sajnos az idővel kicsit elszámoltam magam, így nem volt ideje keményre dermedni, de az ízére így sem volt panasz.

Hozzávalók (4 fő részére)

• 2,5 dl tej
• 4 dkg búzadara
• nagy csipet só
• 1,5 lap zselatin
• 1/2 citrom reszelt héja
• 1/2 narancs reszelt héja
• 1/2 tk. őrölt gyömbér
• 1 cl narancslikőr (pl. Triple Sec)
• 2,5 dl habtejszín
• 5 dkg cukor
• kevés vaj

Hozzávalók vörösboros-epres karamellmártás

• 25 dkg eper (friss vagy fagyasztott)
• 5 dkg cukor
• 7,5-8 cl vörösbor

A lap zselatint hideg vízbe áztatom. Felfőzöm a tejet, hozzáadom a sót, majd folytonos kevergetés mellett a búzadarát is. Újra felforralom, majd állandó kevergetés mellett jó 4 percig főzöm. A tűzről levéve kicsit hűtőm, ezt követően adom hozzá a kicsavart zselatinlapokat. Jól elkeverem, majd teljesen kihűtöm.
A kihűlt tejbegrízhez adom a citrusok héját, gyömbért, narancslikőrt, majd jól összekeverem. Elég sokat kell pepecselni vele, mert a zselatinos gríz egészen megkeményedik.
A hidegre hűtött tejszínt a cukorral kemény habbá verem. Jó harmadát a grízes keverékhez adom, és jól elkeverem. Ezzel az adag tejszínnel nem kell finoman bánni. Nem baj ha összeesik, hiszen az a dolga, hogy megpuhítsa a grízt. Amikor ez megtörtént óvatosan hozzákeverem a maradék tejszínhabot is.
A pudingot kivajazott tálba simítom, majd keményre hűtöm. Ez több órát is jelenthet. Amennyiben vendégeket várunk, akár előző este is elkészíthetjük.

Amennyiben fagyasztott epret használunk, hagyjuk kicsit felengedni.
Serpenyőben, rázogatás nélkül karamellizálom a cukrot. Amikor már szép világosbarna, hozzáöntöm a bort, majd közepes lángon néhány percig forralom, amíg a megkeményedett karamell nagyrészt felolvad.
Hozzáadom az epret, amivel további 4-5 percet (amíg kicsit besűrűsödik) forralom. Közben botmixerrel pürésítem is az epret. Nem törekszem a tökéletességre, nem baj, ha eperdarabok is maradnak benne. Az öntetet hagyom teljesen kihűlni.

Tálaláskor forró vízbe mártom a forma alját, és tálra borítom a grízpudingot. Köré kanalazom a mártást, és már lehet is fogyasztani.
Ha idő hiányában nem dermed meg, mint most nekem, akkor evő- vagy fagyikanállal adagolom.

Málnás változatban a hozzávalók aránya ugyanaz, mint az epresnél, viszont vörösbor helyett fehéret használunk. Itt viszont a málnát előzőleg fel kell forralni, és néhány percet rogyogtatni. Miután  kihűlt, szűrőn átpaszírozzuk, és csak ezt követően keverjük a karamellás-boros keverékhez.

Sajtos perec

Úgy tűnik a mi kicsi lányunk az apjára ütött. Az étkezési szokásait tekintve is. Ha tehetné húst enne hússal, és finnyáskodva elhúzza a száját amikor valami édességgel kedveskednék neki. Na nem mintha olyan sok mindent kipróbáltunk volna, hiszen még csak most lesz egy éves, és ez eléggé bekorlátozza a lehetőségeimet. De nem ízlett neki a házilag nyújtott túrós rétes, a meggyes piskóta, a házi túrókrém, az almás süti sem, sőt, még a házi banánturmixot is kiköpködte, pedig a banán az egyik kedvence.
Nemrégen Marika mama a család egyik kedvenc nassolnivalóját, sajtos perecet sütött. És láss csodát: nem csak a férjecském, hanem a kislányom is fel-fel tűnt a pereces tál környékén.
Nem meglepő tehát, hogy ma ezt a finomságot sütöttem, kis családom nagy megelégedésére.

Hozzávalók (kb. 3 nagy tepsihez)

• 40 dkg liszt
• 250 g Rama
• 4 nagy csipet só
• 2 csipet szódabikarbóna
• 2 tojássárgája
• 3 ek. tejföl (ne fukarkodjunk vele)
• 1 ek. zsír
• 28 dkg sajt

A tetejére

• tojásfehérje
• sajt (kb. 15 dkg)

A lisztet egy mély tálba öntöm. Hozzáadom a sót, szódabikarbónát, majd jól elkeverem. Jöhet a darabokra vágott margarin (kb. 30 perccel a süteménykészítés előtt veszem ki a hűtőből), majd addig morzsolom a liszttel, amíg az egész morzsás állagú nem lesz. Ekkor hozzákeverem a reszelt sajtot, majd egy mélyedést csinálok a közepébe. Ide kerül a zsír, a tejföl és a tojások sárgája. Közepesen kemény tésztát gyúrok. Az elején viszonylag nehezen áll össze, de ne essünk kétségbe. Ha túl keménynek érezzük, tegyünk még bele tejfölt, amennyiben ragadós lenne, kicsi liszttel keményítsük. Mindenképpen kóstoljuk meg, hogy elég sós-e. Nyersen még lehet sót gyúrni hozzá. Nem pogácsa sósságot keresünk! Az a lényeg, hogy ne érezzük sótlannak a tésztát.
A tésztát lisztezett tálba helyezem, letakarom, és egy éjszakára mehet is a hűtőbe.
Másnap 180 fokra melegítem a sütőt, és sütőpapírt teszek azokba a tepsikbe, amiket használni szeretnék.
Csak ekkor veszem ki a tésztát a hűtőből. Lisztezett deszkán kb. fél centisre nyújtom, majd perec formájú kiszúróval kiszaggatom. A leeső részeket összegyúrom, nyújtom, szaggatom.
Tepsibe helyezem, vékonyan megkenem enyhén felvert tojásfehérjével, és megszórom sajttal. A meleg sütő középső rácsán 12-15 perc alatt készre sütöm. Akkor jó, ha a sajt már szépen pirul a tetején.
Tálcára szedem, és azon hagyom kihűlni a pereceket. Fém dobozban tárolva ropogósabb, műanyagban omlósabb lesz a süti.

Saláta leves

Kinézek az ablakon és azt látom, hogy a szél derékba hajlítja a fákat. Bekapcsolom a tv-t, és azt hallom, hogy jövő héten újra támad a tél és a hó. Pedig már reménykedtem, hogy a múlt heti pokoli napok után Holle anyó dunyhái már rendesen fel vannak rázva, és végre beköszönt a tavasz. De nem, nem és nem. Mielőtt nekikeseredtem volna, előkotortam a hűtőből egy jégsalátát, és összedobtam ezt az igazi tavaszi-nyári levest. Most forrón ettünk, de a nyári melegben hidegre hűtve, fantasztikusan frissítő fogás lehet.
Valójában nem jég-, hanem fejes saláta van a receptben, de így is nagyszerű lett.

Hozzávalók (4 nagy tányér leveshez)

• 1 fej saláta
• 1 nagy gerezd fokhagyma
• 3 bő ek. tejföl
• 1 ek. liszt
• egy nagy marék kapor
• só, vegeta

A salátát negyedelem. Eltávolítom a torzsáját, majd ujjnyi vastagon felszeletelem. Lábosba teszem, megszórom sóval, vegetával. Felöntöm annyi vízzel, hogy teljesen ellepje a salátát. Forrni teszem. Közben a kaprot (csak a zsenge részeket) finomra aprítom, és ezt is a leveshez adom. Fokhagymanyomóval összezúzom a fokhagymát, és mehet is a levesbe. Jó 10-15 perc alatt puhára főzöm a salátát. Ez alatt az idő alatt néhány evőkanálnyi víz segítségével a lisztet és a tejfölt simára keverem. Folytonos kevergetés mellett a forrásban lévő leveshez adom a tejfölös keverékemet. Simára keverem, majd néhány percig hagyom forrni a levest. Amennyiben szükséges adok még hozzá némi sót.
Tányérba merem, megszórom némi friss kaporral, és már lehet is fogyasztani.

Bébi polip fokhagymás olajban

Valahol, talán a blog-ismertetőmben azt írtam, hogy a hagyományos, házias és erdélyi ízek nagy kedvelője vagyok. Na ez az étel se nem hagyományos, se nem erdélyi, de mivel a férjem nagy kedvence, elég gyakran készítem. A nővérem és a sógorom is szívesen fogyasztja, de a család összes többi tagja undorodva elhúzza a száját, már attól is, ha csak szóba kerül. Pedig érdemes kipróbálni, mert a férjem se mindig szerette a tengeri herkentyűket. Amikor megismertem, ő is minden ilyenre elhúzta a száját. Jó pár évvel ezelőtt Santorinin nyaraltunk, és egyszer én rendeltem az ebédet: grillezett rákot, tintahalat, tengeri halakat. Az én drágámnak nem volt választási lehetősége, kénytelen volt megenni. Aztán annyira rákapott az ízére, hogy a nászutunkon már ő kereste a tengeri finomságokat, köztük a polipot is.
A bébi polip nem olcsó mulatság, de a Tescoban elég gyakran látok viszonylag olcsón.
Noha konyhakészként árulják, én azért nem csak átmosom, hanem mindegyik fejét rendesen átvizsgálom, hogy biztosan rendesen megtisztították-e.

Hozzávalók (2 fő részére)

• kb. 500 - 600 g konyhakész bébi polip
• 2 ek. citromlé
• 3 + 3 ek. olivaolaj
• 3-4 gerezd fokhagyma
• só, bors ízlés szerint
• nagy csokor petrezselyemzöld
• 1 citrom a tálaláshoz

A megtisztított, megmosott polipot kis időre szűrőbe teszem, hogy lecsepegtessem róla a vizet. Miután ez megtörtént, tálba öntöm, meglocsolom a citromlével, 3 evőkanálnyi olivaolajjal, sózom, borsozom és fokhagymanyomóval rápasszírozok 3 gerezd fokhagymát. Fél - egy órán át pihentetem.
Az idő letelte után egy mély serpenyőt magas lángon felforrósítok, és páclevével együtt beleöntöm a polipot, amit még egyszer jól megborsozok. Fedő alatt, magas lángon, néha megkeverve jó 6-7 percig sütöm a polipocskákat. Az idő felénél hozzáadom az apróra vágott petrezselyemzöldet, amiből néhány csipetnyit "kilopok". Az idő letelte után leveszem a fedőt, és továbbra is magas lángon elforralom a kiengedett főzőlevet. Közben a félretett petrezselyemzöldet pohárba teszem, meglocsolom a maradék három evőkanál olivaolajjal, és hozzányomok még egy gerezd fokhagymát.
Amikor már szinte az egész főzőlé elforrt, tálra szedem az ételt, és rálocsolom a petrezselymes-fokhagymás olajat.
Mi magában, fehér kenyérrel szeretjük a legjobban ezt az ételt, de fogyaszthatjuk zöldsalátával is.

Megjegyzés: ma (2013.09.29) kaptam ehhez a recepthez egy hozzászólást. Sajnos a receptet kipróbálónak nem ízlett a végeredmény, amit igazán sajnálok. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ezek az én receptjeim, nem tudom garantálni, hogy mindenkinek ízleni fognak.
Azért rákérdeztem a férjemnél, hogy biztosan jó-e? Ő megnyugtatott, de a hozzászólás nem hagyott nyugodni. Utánanéztem a neten más bébi polip recepteknek is, hátha az én sütési időmmel van a gond. 5-10 percnél hosszabb időt sehol nem találtam, így nem ott a hiba.
Sajnos a hozzászóló nem tért ki arra, hogy mi is volt pontosan a gond (pedig örülnék neki), de azért annyit hozzátennék, hogy a polipból sütés után sem lesz libacomb. Az íze továbbra is erőteljes, halas, tengeri herkentyűs lesz - ezen az olaj, fokhagyma és petrezselyemzöld csak finomítani tud.

Töltött krumpli

Ez is egy régi, családi recept, amit néhány éve jegeltem. Ennek az oka, hogy az egyik fő alapanyagát, a Globus vagdalthúst nem találtam a boltban. Illetve találtam, de nem azt a régi, hagyományosan finom ízűt, mint amit megszoktam. Kipróbáltam más húskonzervekkel is, de sajnos nem ízlett, és az állaga sem volt megfelelő: túl puha, folyós maradt sütés után, egyáltalán nem volt jó érzés enni.
Aztán néhány hete anyósomék a Lidlben vettek egy reggeli sertésvagdaltat, aminek az íze pont olyan, mint a régi Globusé. Egyből be is terveztem a töltött krumplit, és ma el is készítettem. Most csak ebédre kettőnknek, de korábban már baráti vacsorán is kínáltam.

Hozzávalók (2-3 főnek)

• 7 db közepes burgonya
• 1 doboz (340 g) Oldenhäuser reggeli sertésvagdalt
• 2 db tojás keményre főzve
• 1 db tojás
• 1 nagy szelet kenyér
• 1 kk. csípős pirosarany
• 1 nagy csokor petrezselyemzöld
• 2 + kb. 4 ek. étolaj
• só, bors, vegeta
• tejföl a kínáláshoz

A sütőt 200 fokra melegítem. Egy nagyobb méretű, magas falú tepsibe kb. 2 evőkanálnyi étolajat löttyintek. A tojást felteszem főni.
A krumplit megpucolom, és karalábévájóval kiveszem a közepét. Amennyiben nem közepes, hanem nagyobb méretű krumplink van, akkor először hosszában félbevágom, majd úgy vájom ki. Jó üregesre csinálom, hiszen kell a hely a hústölteléknek. Arra azért figyelek, hogy az alját ne szakítsam át. A kivájt krumplit utólag megsütöm hasábburgonyának, vagyis semmi nem vész kárba.
A szelet kenyeret vízbe áztatom.
A vagdalthúst egy mély tálba teszem és villával összetöröm. Hozzámorzsolom a felpuhult, jól kinyomott kenyeret, majd jöhet az 1 db nyers tojás, pirosarany, finomra aprított petrezselyemzöld, 2 evőkanál étolaj, só-bors-vegeta ízlés szerint. A sóval, vegetával azért óvatosan bánjunk, hiszen a vagdalt is sós. Ugyanakkor a hústöltelék az átlagosnál sósabb kell legyen, hiszen a krumpli jócskán finomít majd rajta. Az egészet jól összekeverem. A közben keményre főtt tojásokat megpucolom, apróra (ujjhegynyi) vágom és finoman a töltelékhez keverem. Így nem törik nagyon össze.
A krumplikat bőséggel megtöltöm a húskrémmel, majd a tepsibe helyezem. A maradék két evőkanálnyi olajjal meglocsolom őket, és mehetnek a sütő középső rácsára.
Nagyjából 40-45 percig sülnek, addig amíg a krumpli megpuhul és picit megpirul.
Közben a kivájt krumplibelet olajban kisütöm, és később együtt kínálom a töltött krumplival.
Még finomabb lesz, ha tejfölt és savanyú uborkát adok hozzá.

Egy kép az általam használt vagdalthúsról.

Hamis vargabéles

Hosszú évekig meg voltam győződve arról, hogy az amit édesanyám készít, az az igazi vargabéles. Aztán a Magyar kóstolót nézegetve felfedeztem egy receptet, ami bizony jelentősen eltért attól, amit mi készítünk. Ez nem is meglepő, hiszen anyukám nem süteménynek, hanem kiadós, leves utáni laktató második fogásnak süti.

Hozzávalók (30x22-es tepsihez)

• 400 g penne tészta
• 750 g tehéntúró
• 270 - 300 g kristálycukor
• 2 tojássárgája
• 1 nagy citrom reszelt héja
• 100 - 150 g mazsola
• 2 dl főzőtejszín vagy 20%-os tejföl
• 1 ek étolaj
• kb. 5 g vaj

A tetejére

• 2 tojásfehérje
• 3 ek kristálycukor
• 1/2 citrom reszelt héja vagy 1 vaníliás cukor

A sütőt 180 fokra melegítem, és vékonyan kivajazom a tepsit.
A tésztát enyhén sós vízben kifőzöm. Nem szabad túlfőzni, de ne is legyen al dente, hanem annál egy kicsit puhább. Leszűröm, majd kevéske olajat (kb. 1 ek) csorgatok rá, amivel összekeverem, hogy nehogy összeragadjon.
Miközben fő a tészta, összeállítom a túrós keveréket. Ehhez a túrót egy mély tálba öntöm, villával enyhén áttöröm. Hozzáöntöm a cukrot, 2 tojássárgáját, tejszínt vagy tejfölt (ami szimpatikusabb), a nagy citrom reszelt héját és jól összekeverem. Ezt megtehetem kézzel is, de szívesebben használok kézi mixert, mert ettől habosabb lesz a túrókrém. Utolsó lépésként belekeverem a megmosott mazsolát.
A megfőtt tészta 2/3-át a tepsi aljába simítom. Arra jön a túrós keverék zöme, mindössze 4-5 evőkanálnyit hagyok meg. A szépen elsimított túróra kerül a maradék tészta, amire rápöttyintem a 4-5 evőkanálnyi túrót. Igyekszek úgy játszadozni vele, hogy mindenhova jusson belőle egy kevés.
A tepsit a forró sütő középső rácsára helyezem, és addig hagyom sülni, amíg a teteje szépen pirulni nem kezd. Ez kb. 25percet jelent.
Az sütési idő végéhez közelítve a tojásfehérjékből, cukorból, citromhéjból és egy csipet sóból kemény habot verek. Ez kerül a megpirult bélesem tetejére. Visszatolom a sütőbe, és szép rózsaszínre sütöm.
A tepsiben hagyom jó 10 percig hűlni, utána kockákra vágva kínálom.

Joghurtban pácolt csirkecomb

Néhány héttel ezelőtt a Culinaris receptversenye kedvéért beizzítottam a kerti grillt. Ezen felbuzdulva a férjem egyből felvetette, hogy ha már egyszer használtam, akkor miért ne használhatnám többször is? Hamar belementem, mert így legalább nem kellett azon törnöm a fejem, hogy mi is legyen az ebéd.
A recept alapját Nigella aludttejes csirkéje adta, de nem én lennék én, ha nem módosítottam volna rajta. Első pillantásra a bors mennyisége rengetegnek tűnik, de ne izguljunk, a hús csak enyhén pikáns lesz, és nem ehetetlenül csípős.

Hozzávalók (2 éhes felnőttnek)

• 7-8 db csirke felsőcomb kifilézve 
• 2 db Danone Activia natúr joghurt (vagy bármilyen más - kb. 250 ml)
• 2 gerezd fokhagyma összezúzva
• 1/2 ek. őrölt bors
• 3/4 ek. tengeri só
• 2 ek. étolaj

A csirkecombokat éles késsel kifilézem, majd jól megmosom, és deszkán száradni hagyom.

Előveszek egy nagyobb méretű uzsonnás zacsit (lehetőleg erős anyagból készültet) amibe beleszórom a pác összes hozzávalóját. Kanállal jól elkeverem, majd jöhetnek a combok. Egyik kezemmel befogom a zacskó tetejét, nehogy a pác kifolyjon, közben a másikkal addig mozgatom a combokat, amíg mindenütt befedi őket a joghurtos kence. Becsomózom a tetejét, és mehet a hűtőbe egy éjszakára. Na persze csak akkor, ha nem a sütés napján állunk neki a pácolásnak. Ebben az esetben két órát hagyom a húst a joghurtos keverékben. A hús így is fantasztikusan szaftos, omlós lesz.

Beizzítom a grillt. Amikor már jó meleg lerázom a pácot a combokról, majd jó 15-20 perc alatt készre sütöm őket. 

Grillezéshez mindenképpen helyezzünk némi vizet a kezünk ügyébe, mert a láng többször is be fog lobbanni!

Aki nem szeretne grillezni, az is nyugodtan elkészítheti ezt az ételt. Ehhez a combokat helyezzük magas falú tepsibe, locsoljuk meg további két evőkanál olajjal, majd fólia alatt jó 30 percig süssük 220 fokos sütőben. 

Húskrémmel töltött kifli

Szeretek régi szakácskönyveket bújni. Most éppen egy 1973-as kiadású kis könyvecske "Az én szakácskönyvem" került a kezembe. Rengeteg nagyszerű receptet találtam benne - már be is terveztem néhányat kipróbálásra. Egynek viszont nem tudtam ellenállni - reggelire el is készítettem. Pillanatok alatt elkészül - pont annyi idő kellett az előkészítéshez, amíg a férjem elrobogott újságért.
Délutáni uzsiszendvicsnek, vagy gyors vendégvárónak is tökéletes.

Hozzávalók (2 főnek reggelire)

• 5 db kifli (én a nálunk kapható Bedő-csavart kiflit használtam - kb. 20cm hosszú)
• 15 dkg felvágott (tarja, sonka, parizer - a lényeg, hogy legyen benne füstölt felvágott is)
• 50 g puha vaj
• 1 tk tejföl
• 1 kk vaj
• 1/4 tk őrölt pirospaprika

A sütőt 200 fokra melegítem. Sütőpapírt helyezek egy sütőlapra.
A felvágottat (én most 80 g baromfisonkát és 70 g füstölt kolozsvári szalonnát használtam) késes turmixszal krémesre aprítom, majd jól elkeverem a vajjal és tejföllel.
Levágom a kiflik tetejét, és megtöltöm őket a húskrémmel. A tetejükkel lefedve mehetnek is a sütőbe, mindösszesen 10 percre.
Közben a kiskanálnyi vajat mikroban felmelegítem, és belekeverem a pirospaprikát. A 10 perc letelte után kiveszem a kifliket a sütőből, kenőecsettel gyorsan megkenem őket a paprikás vajjal, majd további két percig sütőm őket. Ettől gyönyörű pirosak, ropogósak lesznek.
Még melegen tálalom őket.