Tejfölös meggyes

Évek óta gyűjtöm a Ráma süteményes könyveket. Nem egyszerű dolog, mert én a legtöbb sütihez vajat használok, így 2,5-4 kg margarin vonalkódját egyedül egy év alatt sem gyűjteném össze. Szerencsére Marika néni és anyukám is besegít, így jó pár süteményes könyv található a polcomon. Ez a sütemény az első kötetekből való, és a férjem igazi kedvence.
Nem vesszük komolyan a Valentin-napot, de ilyenkor mindig megsütöm ezt a sütit (meg a névnapján, születésnapján, sőt karácsonykor is sütöttem már).
A receptet kicsit módosítottam - nem csak a hozzávalókat, hanem az elkészítési módot is. Ha úgy készülne ahogy a Rama könyvben van (illetve a sutigyar.hu-n is megtalálható), akkor egy zselatinban úszó, trutyis süti kerekedne belőle. Nekem anno az lett, de lehet, hogy nálam a hiba.

Hozzávalók (25x30-as tepsihez)

• 20 dkg fehérliszt
• 1 csipet só
• 1 csipet sütőpor
• 8 dkg porcukor
• 1 db tojás
• 10 dkg Rama vagy más sütőmargarin

• 25 dkg kimagozott meggy (kompót vagy nyersen fagyasztott)
• 1 vaníliás puding
• 3 dl tej
• 4 ek. kristálycukor
• 35 dkg tejföl

• 500 ml meggykompót leve (ha nyersen fagyasztott meggyet használok, akkor meggyszörpöt hígítok fel.)
• 2 db piros tortazselé

Első lépésként a meggyet szűrőbe öntöm, hadd csepegje ki magát. Utána jöhet a tészta. Ehhez a lisztet-cukrot-sót-porcukrot egy tálba mérem és jól összekeverem. A margarint elmorzsolom a lisztes keverékkel, majd hozzáadom a tojást. Gyors mozdulatokkal tésztát gyúrok, ami utána egyből mehet a hűtőbe. Na nem sokáig, legfeljebb 15-20 percig.
Ekkor kapcsolom be a sütőt, amit 180 fokra melegítek. A tepsibe sütőpapírt helyezek, és belehelyezem a lisztezett deszkán tepsi méretűre nyújtott tésztát. Mostanában nem is használok nyújtódeszkát, hanem a sütőpapírt kikapom a tepsiből (látszanak a behajtások, így a méret is adott) és azon nyújtom ki a sütit.
A 3dl tejjel és a 4 evőkanál cukorral elkészítem a pudingot, amihez azonnal hozzáadom a tejfölt. Kézi habverővel simára keverem a krémet és a tepsibe simítom.
A lecsepegtetett (kicsit kinyomkodott) meggyet szépen elosztom a krémen. Én jobban szeretek nyersen fagyasztott meggyet használni, mert pikánsabb lesz tőle a süti.
A tepsit a sütő középső rácsára helyezem, a hőfokot pedig azonnal visszaveszem 175 fokra. 25 perc alatt készre sütöm a süteményt.
Amikor a süti a sütőbe kerül, egyből nekiállok a zselatinnak. Így mire eljön az idő, hogy a sütire öntsem nagyjából kellő állagú lesz.
A megsült sütit néhány percig hűlni hagyom. Ha egyből ráönteném a zselatint, szétnyomná a krémet. Ráadásul nem is szoktam önteni a zselatint, hanem szószos kanállal szép lassan a sütire kanalazom. Így mindenhol szép egyenletesen fedi majd a sütit.
Innen már csak annyi a dolgom, hogy kihűtsem és feltálaljam a süteményt.

Joghurthab karamellás banánnal

Mostanában egymást érik a vendégek nálunk. Ez nem annyira meglepő, hiszen Csenge baba már elmúlt hat hetes, nyugodtan fogadhat vendégeket.
Anyának meg apának persze főhet a feje, hogy mit is tegyen az asztalra. Olyan kell, ami gyors és viszonylag egyszerű, hiszen a kicsi hercegnőink mellett örülök, ha sikerül időre kitakarítani a lakást, és mellette még össze is dobni valamit, ami nem utolsó sorban még finom is. Vannak saját receptjeim is, de szeretek újakat is kipróbálni. Ilyenkor igen hasznos Stahl Judit gyors receptes sorozata. Mert csak lekapom a polcról valamelyiket, és felelevenítek egy-két finomságot.
Ez a desszert, amit régen gyakori nyalánkság volt nálunk, Lívinek és Andrisnak készült.

Hozzávalók (4 adag)

• 2dl habtejszín
• 3 ek. porcukor
• 2 dl natúr joghurt (én 1db aktíviát használok)

• 2 banán
• pár csepp friss citromlé (én nem használok, csak ha nem azonnal kerül a karamell a banánra)
• 10 dkg cukor
• 1dl habtejszín
• 5 dkg vaj
• 3 ek. rum

• a tetejére némi barna cukor

A joghurtos habbal kezdek. Ehhez a habtejszínt (szigorúan hideg kell legyen, amúgy nem lehet felverni) a porcukorral  kézi mixer segítségével lágy habbá verem. Ehhez keverem a szintén hideg natúr joghurtot. Amint kész vagyok, megy a hűtőbe.
A cukrot egy teflonserpenyőben karamellizálom. Ehhez először magas lángon (kb. 2 perc), majd mérsékelt tűzön további 8-10 perc alatt gyönyörű aranyszínű karamellé olvasztom. Nem kevergetem, csak néha rázogatom, mert nem szeretném a visszakristályosodna.
A karamellhez öntöm az 1dl tejszínt és a vajat. Amikor már nem sistereg jöhet a 3 ek. rum is. Addig kevergetem, amíg a karamell felolvad a vajas, rumos tejszínben.
Közben a banánokat megpucolom, felkarikázom. Aki akarja használhat citromlét a barnulás ellen, de valójában csak akkor szükséges, ha nem azonnal (mondjuk 10 perc) keverjük össze őket a karamellel.
A banánkarikákat tálba szórom. Rájuk öntöm a karamell szószt. Már csak annyi dolgom van, hogy a karamellre kanalazzam a joghurthabot, megszórjam némi barna cukorral, és készen is vagyok.
Én előre szoktam dolgozni. Elkészítem a joghurthabot és a karamellás banánt. Amikor pedig a desszertre kerül sor, a habot a karamellre kanalazom, és kész. Gusztusosabb, ha külön tálkákat használunk, de én most a nagy tálas változatot fotóztam le.

Sült pulykacomb

Gyerekkorom Erdélyében nem gyakran került pulyka az asztalra. Nem is emlékszem, hogy ettem volna, habár anyukám már tiniként is többször vágott pulykát. Így amikor először ettem pulykacombot (alsó) erősen húztam a számat, mert inas volt, rágós, és tele volt hosszú csontokkal. Hosszú ideig nem is voltam hajlandó többet megkóstolni, de szerencsére a férjem rávett, hogy kipróbáljam az ő változatát.
Azóta gyakori vendég az asztalunkon a puhára, omlósra sütött pulykacomb. Már csak azért is, mert Emese is nagyon szereti.
Ma is azt ettünk. Mi, felnőttek borsó főzelékkel, Emese pedig krumplipürével. De nagyon finom francia salátával vagy éppen majonézes kukoricával is.

Hozzávalók

• pulyka alsócomb (Tetszés szerinti mennyiség. Én ma 1db 1kg-osat és 2db 0,5kg-osat használtam)
• 3-4 gerezd fokhagyma
• kb. 100 g füstölt szalonna
• 3 ek. csípős dijoni mustár
• 2-3 nyomás csípős Piros Arany
• 1 ek. majoranna
• 1,5 tk. füstölt pirospaprika (csak akkor használok füstöltet, ha nincs itthon szalonna, amúgy édes nemes pirospaprikával dolgozok)
• 3-4 ek. étolaj + további 2-3 ek. étolaj
• 1 közepes fej vöröshagyma
• só, bors

A sütőt 220 fokra előmelegítem. A mustárt, Piros Aranyat, majorannát, pirospaprikát elkeverem a 3-4 evőkanál étolajjal.
Egy nagy tepsibe (amiben a combok kényelmesen elférnek) elosztok 2-3 ek. étolajat. A fokhagymákat megpucolom, és vékony (2-3mm) csíkokra szelem. A szalonnát felkockázom (kis kockákra, hiszen tűzdelni fogok vele). A combokat megmosom, megszárogatom, majd éles késsel centinként bevagdosom. Jól megsózom-borsozom őket, majd egy kisebb késre váltok, amivel alaposan megszurkálom a combokat. Minden résbe 1db fokhagymát és 1db szalonnát tuszkolok.
Itt tartozok egy vallomással. Én annyira nem szeretem a szalonnával tűzdelt húsokat, ezért is használok a saját adagomhoz füstölt pirospaprikát.
A combokat vastagon bekenem a mustáros kencével, jól be is dörzsölöm őket. Mehetnek a tepsibe, amibe 2,5 dl forró vizet öntök. A hagymát nem pucolom meg, csak a külső vastag héját szedem le. Félbe vágom, a tepsibe dobom. Alufóliával letakarom, és a forró sütőbe dugom.
Amint sülni kezd visszaveszem a hőfokot 190-200 fokra. Bő 2,5 órát sütöm a combokat, közben egyszer megfordítom őket. Amikor a husi már jó puha, a sütőt grillre állítom, a fóliát eltávolítom, és nagyjából 10 perc alatt gyönyörű pirosra sütöm a combokat.

Borsó főzelék

Hosszú ideig eszembe se jutott feltenni ezt a receptet. Mert hát főzeléket mindenki tud főzni, gondoltam én. Akkor meg minek tenném fel a receptet a blogra? Talán azért van értelme, mert én így szoktam, és nagy valószínűséggel más meg máshogy.
Anyósom, Marika néni, soha nem szerette a borsó főzeléket. Mindig azt mondta, hogy eleget evett a menzán, sose szerette, mert "édes volt, és ronda fehér".
Aztán egyszer megkóstolta az én változatomat, és azóta mindig dupla adagot főzök, hogy neki is jusson belőle.

Hozzávalók (4 fő részére)

• 800-900 g borsó (lehet friss és fagyasztott is)
• 1 közepes fej vöröshagyma
• kevés (3-4 ek.) étolaj
• 1 bő teáskanál őrölt pirospaprika
• só, vegeta
• csípős Piros Arany
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 1 kis doboz tejföl (elhagyható)
• 2 púpozott ek. liszt

A hagymát apróra vágom, és az olajon üvegesre párolom. Beleszórom a pirospaprikát, gyorsan elkeverem. Máris hozzáadom a borsót, majd felöntöm némi (kb. 4-5dl) vízzel. Nem túl sokkal, mert nem leves készül, hanem főzelék. Jöhet az apróra vágott petrezselyemzöld, csípős Piros Arany - egy nyomás, de aki nem fél tőle, nyugodtan cifrázhatja. Só, vegeta, és fedő alatt puhára párolom.
Közben a lisztet kevés vízzel és a tejföllel simára keverem, vagyis eresztéket készítek. Amennyiben valaki érzékeny a tejfölre, akkor egyszerűen el kell hagyni. Amikor a borsó már puha, folytonos kevergetés mellett hozzáöntöm az eresztéket. Kevergetve 4-5 perc alatt készre főzöm.
Tükörtojással, fasírttal, sült pulykacombbal vagy éppenn bundás kenyérrel is isteni.

Spenót főzelék

Gyerekként utáltam a főzeléket. Ki nem állhattam, ha az volt ebédre, márpedig elég gyakran az volt. Aztán eltelt néhány év, felnőttem, és egyre jobban elkezdtem megszeretni őket. Na nem mindegyiket, de a spenót igazi kedvenc lett. Meg a tök, na meg a borsó. Emese rám ütött: ki nem állhatja a főzeléket, úgy mint én gyerekként. Vagy az apjára? Aki szintén nem szereti a főzeléket, csak ha hús van mellé. Ettől függetlenül úgy döntöttem, hogy egyre gyakrabban főzök ebédre főzeléket, mert nem árt ha Emese megszereti. Ez a spenót úgy tűnik bejön neki.

 

Hozzávalók (4 fő részére)

• 800 g spenótpüré (friss vagy fagyasztott)
• 800 ml - 1 l tej
• 4-5 gerezd fokhagyma
• 1,5 tömlős sajtkrém
• 3-4 ek. étolaj
• 2 púpozott ek. liszt
• só

 

Az olajból és a lisztből rántást készítek. Beleteszem a spenótpürét (ha fagyasztott nem engedem ki teljesen csak annyira, hogy legyen egy kis leve), és jól összekeverem. Hozzáadom a tej háromnegyedét, és gyakori (az elején folyamatos) kevergetés mellett felfőzöm. A maradék tejet elkeverem a sajtkrémmel, és azt is a spenóthoz öntöm. Sózom, majd néhány percig (5-6) forralom. Ekkor fokhagymanyomóval hozzápréselem a fokhagymákat, 1-2 percig főzöm, és már készen is vagyok.

 

Fontos: a spenót forrás közben erősen fröcsög. Tegyünk rá fedőt, és keverésnél is legyünk óvatosak.

A sajtkrém elhagyható (anyukám nem is használ), hiszen az ízén sokat nem változtat, csak az állaga sokkal krémesebb lesz tőle.