Libazsírban sült libamáj

A következő receptet Mautner Zsófiától lestem el. Történetet nem tudok köríteni hozzá, mert most először készítettem. Tény viszont, hogy a család apraja - nagyja is oda volt érte.

Hozzávalók (előétel kb. 13 személy részére)

• 1 kg libamáj
• 1 l tej
• 400 g libazsír
• 1 közepes fej hagyma
• 8 - 10 gerezd fokhagyma
• só
• pirospaprika

A májat lehártyázom és a vastag ereket eltávolítom belőle. Ehhez a máj közepén található eret (a kisebbik és nagyobbik darab között helyezkedik el) megfogom, és addig húzom, amíg ki nem jön a májból.
A megtisztított májat egy mély tálba teszem, ráöntöm a tejet és egy éjszakára a hűtőbe teszem.
Másnap a májat papírtörlőre helyezem, és óvatosan szárazra törlöm. Nagyjából 20 percig állni hagyom, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen.
Egy vastag falú, megfelelő méretű lábosban, magas hőmérsékleten megmelegítem a libazsírt. Szűrőlapát segítségével belehelyezem a májat úgy, hogy a domború fele felfelé legyen. Hozzá dobom a megpucolt és megfelezet hagymát, és a pucolatlan fokhagymát. Közepes lángon, fedő alatt pontosan 7 percig sütöm. A 7 perc letelte után szűrőlapát és fakanál segítségével óvatosan, de határozottan megfordítom a májat. Immár erős lángon, fedő nélkül további 7 percig sütöm.
Közben egy nagy vagy több kicsi hőálló edény alját megsózom és finoman bepaprikázom.
A sütési idő letelte után a májat deszkára helyezem. Amennyiben nagy tálat használok, egyből mehet abba. Kis hőálló edénykék esetén átlósan felszelem a májat, és a szeleteket helyezem a tálkákba.
A májra szűrőm a forró zsírt úgy, hogy teljesen ellepje. Szobahőmérsékletűre hűtöm, majd a hűtőben hagyom megdermedni a zsírt.
Fogyasztás előtt 1-2 perccel veszem csak újra elő. Ropogós kenyérrel, szeletelt lilahagymával kínálom.

Töltött káposzta Endi módra

Készül a karácsonyi menü, aminek az egyedüli biztos pontja immáron évek óta, a töltött káposzta. A káposzta készítésnek nagy hagyománya van nálunk, kezdve onnan, hogy szeptember-október tájékán a szüleim elkezdik savanyítani a káposztát. Mert hát nincs is jobb a hazainál. Nem csak az íze miatt, hanem azért is, mert így pontosan tudjuk, mi kerül a hasunkba. Évente többször készítek töltött káposztát, de a karácsonyi az igazán különleges. Nem azért, mert esetleg más kerülne bele, mint egyébként, hanem azért, mert édesanyámmal készítem. Amióta hét éve férjhez mentem, és külön háztartást vezetek, szokásunkká vált, hogy december 23-án fogom a 10 literes lábasom, és elindulok anyukámhoz főzőcskézni. Mást nem nagyon kell vigyek magammal, mert a hozzávalókat édesapám szerzi be a hentesüktől. Idén se történt ez másként. Emese baba még javában aludt, amikor én már vígan autóztam a szüleim felé.
Hogy a közösen készített káposzta íze más lenne, mint egyébként? Nem mondanám, de mindhármunk számára olyan nagy öröm a közös készülődés, hogy vétek lenne kihagyni.

Hozzávalók (kb. 50 db töltelékhez)

• 2,5 kg darált lapocka (comb nem jó, mert túl száraz lenne a töltelék)
• 1 bő bögre rizs (kb. 250-280 g)
• 2 közepes fej hagyma
• 1 dl olaj
• pirospaprika
• só
• bors
• 1 ek. télire eltett, darált paprika (ez elhagyható, nálunk édesanyám és anyósom is készít, soha nem kerestem a boltban, azt sem tudom, hogy kapható-e)
• vegeta
• 2 ek. disznózsír
• kb. 50 db savanyított káposztalevél (kicsi vagy közepes méretű)
• kb. 0,5 kg szálas káposzta (természetesen savanyú)
• 5-6 gerezd fokhagyma
• 5-6 szem egész bors
• 1 kg oldalas
• 1 kg füstölt oldalas (kb. 1 órát hideg vízben áztatjuk)
• víz

Ami biztosan mindenkinek feltűnik majd, hogy sok helyen hiányzik a pontos mennyiség (só, bors, paprika, stb.) Ennek oka, hogy mindenkinek más az ízlése, így tetszés szerint kell a tölteléket ízesíteni. És hogy honnan tudjuk, hogy jó-e a töltelék? Kóstolni kell, nincs mese.

A hagymát apróra vágom és az olajon üvegesre párolom. Amikor kész van, hozzá keverem a pirospaprikát (pupozott evőkanálnyit) és félre teszem hűlni.
A darált lapockát egy nagy tálba borítom, és hozzá öntöm a rizst (anyukám még a mai napig megmossa, én nem szoktam). Jöhet a só, bors, darált paprika, vegeta és a már langyosra hűlt, dinsztelt hagyma. Jól összekeverem - én kézzel szoktam, ezért is várom meg, hogy a hagyma meghűljön. Megkóstolom, hogy elég fűszeres-e. Amennyiben még szükséges, ízesítek rajta. Számomra nem okoz gondot a nyers húst megkóstolni, hiszen a bélszínt véresen eszem, és a tatár bifszteket is imádom. Anyukám viszont rendesen megszenved vele, ő ugyanis utálja a nyers húst. Ő a kóstolás után kis kupica házi pálinkával öblöget:)
Ha az ízek már rendben vannak, akkor már csak annyi a dolgunk, hogy a tölteléket kicsit puhítsuk, könnyítsük. Ehhez kb. 0,5 dl hideg vizet és 2 ek. disznózsírt használok. Jól beledolgozom a bekevert húsba. Akkor jó a töltelék, ha annyira puha, mint egy egészen lágy kelt tészta.
A kész tölteléket félreteszem, amíg előkészítem a káposztát. Néhány levelet (lehetőleg a töltésre alkalmatlan, szakadt vagy kisebb méretűeket) a lábos aljába helyezek. Ezzel akadályozom meg, hogy a töltelékek valamilyen gikszer miatt megégjenek.
A többi, töltéshez használt káposztalevélről éles késsel levágjuk a főér megvastagodott végét, ami biztosan nem főne meg, és a töltést is nehezíti.
A káposztalevelet a tenyeremre helyezem úgy,  hogy a levél vége az ujjaim felé nézzen. A levél méretétől függő tölteléket helyezek a levél felém eső végére. Nem kell túl nagy töltelékkel dolgozni, mert a rizs főzés közben megdeged, és csak szétrepesztené a káposztalevelet.
A gombócot a képeknek megfelelően készítem el, majd szép sorban és rétegezve a lábosba helyezem.

  

 

A második réteg közepére nem töltelék, hanem füstölt és sima oldalas kerül.

 

Miután a második réteg is elkészül, ráhelyezem az aprókáposzta majd felét, és rádobok néhány gerezd fokhagymát.
Tovább folytatom a töltelék-készítést és rétegezést. Ne felejtsük el a töltelékek közé csempészni az oldalas darabokat. Az utolsó réteg tölteléket teljesen befedjük aprókáposztával, rászórjuk a maradék fokhagymagerezdet, 4-5 szem fekete borsot, majd az egészet feltöltjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje a káposztát.

Arra figyeljünk, hogy a lábost nem szabad teljesen megtölteni töltelékkel, mert ahogy a rizs főzés közben degedni kezd, a főzőlé kifolyik a lábosból. Nekem a fenti húsmennyiség egy 10 és egy 5 literes lábosban fért el kényelmesen.
Magas lángon, fedő alatt kezdem a főzést, de csak amíg a főzőlé felforr. Akkor eltűntetem a fedőt, és takarékon folytatom a főzést. A káposzta gyöngyözve kell forrjon, mint egy húsleves.
Főzés közben néha megemelem a lábost, és kormányzásra emlékeztető, ám annál hirtelenebb mozdulatokkal megrázogatom. Ez helyettesíti a kevergetést.
Miután a káposzta már jól fő, egy kisebb méretű, fém fedőt helyezek rá - oda ahol a káposzta nagyon kilóg a főzőléből, és jól lenyomkodom. Mindig oda teszem a fedőt, ahol a káposzta jobban kilóg, és azzal nyomkodom vissza a lébe. Így biztosan minden gombóc megfő.

A főzési idő meglehetősen hosszú, mert nem csak a tölteléknek, hanem a káposztának is meg kell főnie. Nagyjából 3-3,5 órával számoljunk.
Kb. 2,5 óra után érdemes először kóstolgatni.
Finom kenyérrel és tejföllel a legfinomabb, na meg persze másnaposan. Hiszen, mint az a rakott káposztánál is írtam, a káposztás ételek akkor az igaziak, ha már álltak egy-két napot.

Narancsos-diós keksz

Ez a visszafogottan édes keksz nagyszerű választás egy bögre tea mellé, vagy egy csésze finom kávé után kísérőnek. Elkészítése igen egyszerű, a hozzávalókat csak gyorsan összedolgozzuk a késes robotgépben, folpack-kal formázzuk, hűtőben vághatóvá hűtjük, majd készre sütjük.

Hozzávalók (kb. 50 db kekszhez)

• 200 g finomliszt
• 100 g finomra darált dió
• csipet só
• 80g porcukor
• 200 g hideg vaj
• 1 narancs reszelt héja
• 1 ek. narancs aroma
• 1 tojás

A száraz hozzávalókat a késes robotgépbe mérem, és egy gyors keverés után jöhet a felkockázott vaj. Morzsásra dolgoztatom, majd hozzáadom a narancs héját, aromát és a tojást. A géppel alaposan összedolgoztatom, majd a tésztát az előkészített folpackra kanalazom. Ha tallérokat sütök, akkor hengerré, ha négyzeteket, akkor téglalappá formázom a tésztát.
A fóliába csomagolt süteményt egy éjszakára, de minimum 4 órára a hűtőbe teszem.
Sütés előtt a sütőt 180 fokra melegítem. Két sütőlapot sütőpapírral bélelek.
A hideg tésztát éles késsel kb. 0,5 mm szélesen felszelem, és egymástól ujjnyi távolságra a sütőlapra helyezem.
Tallérok esetén a tésztát minden 5-6. darab süti után egy negyeddel elfordítom, így nem deformálódik el. A négyzetekhez a téglalapból hasábokat vágok, és azokat szeletelem fel.
A kekszeket nagyjából 10 perc alatt készre sütöm. Érdemes 1-2 perccel korábban belesni a sütőbe, hiszen minden készülék más. Van, amelyik erősebben süt van, amelyik gyengébben. a 10 perc nem szentírás, csak iránymutatás.
A kihűlt kekszeket jól záródó dobozba helyezem. Ha kitartanak, akkor két hétig is eltárolhatóak. Az ízek a sütést követő 2-3. napra érnek össze igazán.

Sóban sült csirke

 

Ez a recept annyira egyszerű, ugyanakkor pedig nagyszerű, hogy vétek nem kipróbálni. Gyerekkorom boldog perceit idézi, hiszen édesanyám gyakran sütötte. Szerencsére a férjem is nagy kedvelője lett, így ha sült csirkére vágyunk, mindig így készítem. Természetesen nem maradhat el a fokhagymás olaj sem mellőle, ami bármilyen ételt képes még jobbá, finomabbá tenni.

• 1 db konyhakész tanyasi csirke (kb. 1,3-1,5 kg)
• 1 kicsi alma (elhagyható)
• durva szemű asztali só, nagyjából 0,5 kg (az igazán durva változatra gondoljunk, amit asztali sózásra nem szívesen használnánk)

A sütőt 200 fokra előmelegítem. Előveszek egy akkora sütőben is használható lábast, amiben a csirke kényelmesen elfér. Ha nincs, az sem gond, használjunk egy kisebb méretű tepsit. Az alját jó ujjnyi vastagon megszórom a sóval, amit szépen elegyengetek.
A csirkét megmosom, papírtörlővel megtörölgetem. Az almát bevagdosom, mintha fel szeretném negyedelni, de nem vágom végig, és a csibe pocakjába csúsztatom. Más fűszer nem kell rá, a hús pont annyi sót szív magában, amennyi szükséges.
Fogom a csirkét és óvatosan a só tetejére helyezem. Nem kell belenyomkodni!
A hőfokot visszaveszem 180 fokra, és sütő középső rácsára csúsztatom a lábast. Nagyjából 30 perc után ránézek, ekkor már a bőr itt-ott pirulni kezd. Ekkor fóliát borítok rá, hogy ne piruljon túl. Nem kell légmentesen lezárni a lábast, egyszerűen csak a csirkére teszem a fóliát. Jó 45 percig így sütöm tovább a csibét. Ekkor hústűvel megszúrom a sültet, ha a kifolyó húslé nem véres, hanem szép átlátszó, akkor fólia nélkül, kicsit megemelt hőfokon ropogósra pirítom a bőrt.
A készre sült csirkét azonnal kiemelem a sóból, és tálra helyezem. Nem fedem le, mert azt szeretem, ha a bőr finom, ropogós marad.
Melegen, fokhagymás olajjal és fehér kenyérrel fogyasztjuk. Így tökéletes, nem igényli a köretet, és nem is tudnék ajánlani hozzá semmit.

Gyors túrós szelet

A héten vacsoravendégeink voltak. Ez nem olyan meglepő, hiszen mi nagyon szeretjük a vendégeket, mert azon túl, hogy ápoljuk a baráti kapcsolatokat, van egy újabb indokunk finomakat sütni-főzni. Most viszont nem jól indult a hét. Náthás voltam, és sajnos Emese baba is megfázott. Egy álmatlan éjszaka után készültem a vacsorára, és elhatároztam, hogy márpedig én nem fogok desszertet csinálni. Ebédig ki is tartott az elhatározásom, de állandóan az motoszkált a fejemben, hogy édesség nélkül nem igazi vendéglátás a vendéglátás. Főleg akkor nem, ha én vagyok a háziasszony.
Végül ez a sütemény készült, sütéssel együtt nagyjából 70 perc alatt.

Hozzávalók (kb. 25 x 15-ös tepsihez)

• 150 g búzadara (1/2 bögre)
• 125 g liszt (1/2 bögre)
• 120 g cukor (1/2 bögre)
• 1/2 tk. sütőpor
• 120 g vaj
• 600 g túró
• 150 g cukor
• 1 tojás
• 1 natúr joghurt
• 50 g citrushéj keverék (vagy mazsola)
• 1 citrom héja
• 1/2 tk. narancsvíz (elhagyható)
• 2 vaníliás cukor

A sütőt 180 fokra előmelegítem, és előveszem a tepsit. A vajat gyorsan a fagyasztóba teszem, hogy később könnyebben tudjam reszelni.
A száraz hozzávalókat tálba mérem, és jól összekeverem.
A túrót egy nagy tálban villával gyorsan összetördelem. Hozzáadom a 150 g cukrot, tojást, joghurtot és az ízesítőket. Jól összekeverem.
Innentől kezdve már csak annyi a dolgom, hogy összeállítsam a sütit.
A vaj jó felét (az se baj, ha kicsit több) a tepsibe reszelem. Rászórom a darás keveréknek kicsit több mint a felét. Jön a túró fele, majd a darás keverékből annyi, hogy 4 evőkanálnyi maradjon a süti tetejére. Ráreszelem majdnem az egész maradék vajat, kb. 10 g maradjon a süti tetejére. Következik a maradék túró, darás keverék, és a legtetejére rácsipkedem a megmaradt vajat.
A sütő középső rácsán, kb. 40 percig (tűpróba) sütöm a sütit. A teteje éppen csak pirulni kezd.
Hidegen jól szelhető, másnaposan is nagyon finom sütit kapunk.

Paradicsomos nyúl

Erdélyben húsvétkor hagyományosan bárányt szokás enni. Erről mi sem mondtunk le soha. Évekig boltban vettük a bárányhúst, de néhány évvel ezelőtt apukám talált egy gazdát, aki birkákat nevel. Azóta az ünnep közeledtével, a szüleimmel közösen mindig veszünk egy konyhakész bárányt, amit megfelezünk, és ki-ki tetszés szerint elkészít.
Persze most mindenkiben felmerül egy kérdés, hogy egy nyulas receptnél, november derekán vajon miért regélek a húsvéti bárányról. Nincs igazam?
Ennek az az egyszerű oka, hogy három nappal ezelőtt édesapám felhívott, hogy lenne egy bárány, amit a héten vág le a gazda. Megfelezzük-e? Mivel a párommal semmi jónak nem vagyunk az elrontói, egyből ráálltunk a dologra. Na de hova tegyük a húst? -  hiszen a fagyasztónk tele van, jött a kérdés. Végül született egy szilvás lepény, rántott karaj, spenót főzelék és ez a paradicsomos nyúl. Így még ha nehezen is, de sikerült "elraktározni" a bárányt.

Hozzávalók

• 1 konyhakész nyúl (kb. 1,5 kg)
• 1 paradicsompüré
• 1 doboz, saját levében eltett, aprított paradicsom
• 1 jó nagy fej hagyma
• 4 gerezd fokhagyma
• 1 - 1,5 dl fehérbor
• só
• bors
• 1 ek. szárított oregánó
• 1/2 tk. szárított kakukkfű
• csípős paprika (chili vagy magyar hegyes erős)
• 1 húsleveskocka
• olaj

A nyulat, ha szükséges lehártyázom, majd feldarabolom úgy, hogy 7-8 darab húsom legyen. Sózom, borsózom.
Egy mély lábasban, amiben később kényelmesen elfér a hús, erős lángon felhevítek 5-6 evőkanálnyi étolajat. Amikor már jó forró, a húsok mindkét oldalát megpirítom. Ez oldalanként nagyjából 2-2 percet jelent. Ezzel mintegy a húsba zárom a finom, zamatos húslét.
Közben a hagymát apróra vágom, majd ugyanabban a lábasban, amiben a hús pirult, meg is párolom. Amikor a hagyma már szép üveges, fokhagymanyomóval pépesítem a fokhagymát, és mehet az is a lábasba. Kettőt keverek rajta, és máris felöntöm a borral. Kicsit hagyom forrni, majd hozzákeverem a paradicsomokat, fűszereket, csípős paprikát. Ebbe a szaftba kerül az előpirított hús. A tetejére dobom a leveskockát, és felöntöm annyi forró vízzel, hogy majdnem ellepje a húst. Fedő alatt gyorsan összeforralom, majd takarékon nagyjából 1,5-2 óráig párolom a nyulat.
Néha közben eligazítom a húsdarabokat, hogy mindegyiket érje a paradicsomos szaft.
Egy-másfél óra után megnézem a húst, ekkor már majdnem kész kell legyen. Ha szükséges még finomítok az ízeket, majd fedő nélkül hagyom tovább rotyogni addig, amíg a hús omlós, a szaft pedig jó sűrű nem lesz.
Amennyiben a hús már készen lenne, de a szaft még nem az igazi, lapáttal kiemelem a nyúl-darabokat egy tálra, és csak a szaftot forralom tovább.
Rizzsel, tésztával is nagyon finom.

Rakott káposzta

Továbbra is a "diétázzunk, hogy karácsonykor több férjen belénk" akcióm bűvöletében főzőcskézek. És, hogy miért került a rakott káposzta a "diétás" fogások közé? Az alábbiakban kiderül. Hat évvel ezelőtt, amikor jelenlegi cégemhez kerültem, a munkakörömből adódóan a munkaidőm 98%-ában számítógép előtt ültem. A maradék 2%-ban jobb híján a büfé nassolnivalóival szemeztem, amiket aztán a gép előtt ülve, mind be is termeltem. Ennek eredményeként szépen kigömbölyödtem. Annyira fel se tűnt, hogy meghíztam (persze a ruhaméret azért árulkodó volt), mígnem úgy nagyjából egy évvel később készült rólam néhány fénykép. Hát mit mondja, sokkot kaptam. Meg is mértem magam, és 17 plusz kilóval kellett szembesülnöm.
Akkoriban az egyik kolléganőm mesélt egy dietetikusról, aki táplálkozási- és fogyókúrás tanácsadással foglalkozott. Megkerestem Edinát, és nekiveselkedtem a "Kihívásnak". Így, nagybetűvel, mert a cél nem más volt, mint leadni legalább 17 kilót.
Az első heti étrendemben szerepelt a rakott káposzta, és amikor átnéztem a hozzávalókat, egyből az villant az eszembe, hogy Edina kifelejtette a rizst belőle. Mivel mégis csak diétáról volt szó, igen visszafogott mennyiség került a káposztába. Ez annyira bejött a családban, hogy a rakott káposztát azóta is csak így készíthetem. Utólag persze kiderült, hogy Edina nem is felejtette ki a rizst, valójában nem is lett volna szabad használnom. A végeredmény szempontjából azonban teljesen mindegy volt a bakim, rizs ide vagy oda, 5 hónap alatt 20 kg-ot fogytam, amire a mai napig nagyon büszke vagyok.

A következő recept egy felturbózott változat, de azért a diétás hozzávalókat is feltűntetem.

Hozzávalók (4-6 adaghoz)

• 300 ml (nagyjából 280 g) rizs - diétás változatban, ez 0 g
• kb. 1 kg szálas káposzta (savanyú)
• 1,5 kg darált disznóhús
• 1 közepes fej hagyma
• olaj
• 2 db leveskocka - diétás változatban 0 db
• só
• bors
• só
• majoránna
• 2 doboz natúr joghurt
• 3 doboz kis tejföl - diétás változatban ez is natúr joghurt
• 6 szép szelet bacon

A rizst ízlés szerinti sóval készre főzöm.
Egy vastag falú lábasban az apróra vágott hagymát nagyjából 6 evőkanál olajon megfonnyasztom. Hozzáadom a darált húst, és magas lángon addig pirítom, amíg szép fehér nem lesz. Ekkor sózom, borsózom. Hozzáadom a majoránnát és a 2 db leveskockát. Felöntöm nagyjából 3 dl vízzel, és fedő alatt, továbbra is erős lángon az egészet összeforralom. Amikor az egész felforrt, takarékra veszem a lángot, és puhára párolom a húst. Ez jó harminc perc. Amikor a hús már majdnem kész van, leveszem a fedőt és zsírjára sütöm. Ha szükséges még sózom, borsózom.
Közben egy másik lábosba 2 evőkanál olajjal, 2 dl vízzel és némi borssal fedő alatt puhára párolom a káposztát. Amikor már majdnem puha, fedő nélkül elpárologtatom a vizet róla, de arra ügyelek, hogy ne piruljon le.
A sütőt 200 fokra melegítem. A joghurtot összekeverem a tejföllel.
Egy nagyméretű hőálló tál aljába 1-2 evőkanálnyi olajat löttyintek, majd az egész rizst a tálba kanalazom. Finoman lelapogatom. Jöhet a darált hús fele, amire a szálas káposzta fele kerül. Következő lépésként a joghurt-tejföl keverék felét, a káposztára simítom. Jön a következő réteg: a maradék hús-káposzta-joghurt. A tetejét meglocsolom egy ki olajjal, majd ráhelyezem a 6 szelet bacont. Fóliát rá, és máris mehet a sütőbe, nagyjából 25 percre. A 25 perc leteltével eltávolítom a fóliát, és addig sütöm, amíg a káposzta teteje itt-ott pirulni nem kezd.
Mint minden káposztás étel, ez is másnaposan, újramelegítve lesz az igazi.

Paradicsomos cukkini grillezett sajttal

Készülődünk a karácsonyra. Ez nálunk, az ajándékok vásárlása mellett azt is jelenti, hogy pocakkal is felkészülünk a sok-sok finomságra. Egy-két hét könnyed diéta tökéletesen elegendő arra, hogy az ünnepek alatt nyugodt szívvel együnk a finomabbnál finomabb ételekből, süteményekből. Tegnapra is könnyű ebédet (sült lazacot), míg vacsorára egyszerű grill sajtot terveztem, salátával. Emese viszont felborította a terveinket, mert úgy döntött, hogy márpedig mi nem megyünk vásárolni, lazacot meg főleg nem. Így kénytelen voltam felcserélni a vacsorát és az ebédet. Na de még salátám se volt itthon, az kellett használnom, ami a hűtőben találtam. Cukkini mindig van itthon, mert Emese nagyon szereti főzeléknek, a hűtőben talált paradicsom pedig az utolsó próbálkozásom volt a nyár ízeinek visszavarázsolásához. Természetesen sikertelenül, mert kemény is volt, savanyú is volt - tökéletes kiegészítő a cukkini mellé.
A grillezéshez használt sajt pedig mi más lehetne, mint a ciprusi Halloumi, amiről először Nigella műsorában hallottam. Régebben nem nagyon tudtam venni, de ma már a Metroban (horror áron) és az Aldiban is bármikor kapható. Tartunk is a hűtőben belőle, mert hosszan eláll, és bármikor "életmentő" lehet. Fényképet sajnos nem készítettem, mert pillanatok alatt felfaltuk az egészet.

Hozzávalók (2 személy részére)

• 1 közepes, nem túl öreg cukkini (kb. 300 g)
• 1-2 db paradicsom, amennyi otthon van
• 2-3 ek. olívaolaj
• só, bors, oregáno
• fokhagyma (opcionális 1-2 gerezd)
• 1 csomag Halloumi sajt

Azért fontos, hogy a cukkini ne legyen túl öreg, mert így a héjastól - magostól megsüthetem. Semmi nem vész kárba belőle, ráadásul a héj a néhány perces sütés alatt, éppen csak annyira sül át, hogy tartást és nagyszerű ízt kölcsönözzön, az amúgy jellegtelen zöldségnek.
Egy mély falú tapadásmentes serpenyőt (én Tefal wok-ot használok) erős lángon felmelegítek. Közben a megmosott cukkinit és paradicsomot felkockázom.
Amikor már meleg a serpenyő jöhet a 2-3 ek. olívaolaj, amit szinte pillanatok alatt felhevül. Ekkor jönnek a zöldségek, amiket a serpenyőben fűszerezek. Gyakori kevergetés vagy rázogatás mellett, maximum 5 percig sütöm az egészet. Több nem kell, mert a cukkini pillanatok alatt átsül. Legyünk óvatosak, mert az olaj erősen fröcsög. Ha fokhagymát is használunk (most nem tettem, mert nem illett a sajthoz) a sütés utolsó percében, fokhagymanyomóval passzírozom a serpenyőbe. Néhányat keverek rajta, és már készen is van. Hús vagy tészta mellé is tökéletes kiegészítő.
Közben egy másik égőn felforrósítok egy grill serpenyőt. A sajtot ujjnyi szeletekre vágom, és amikor a serpenyő már jó meleg, megsütöm őket. 1-2 perc mindkét oldalon elegendő.

Drezdai Stollen

 

Régen nem különösebben rajongtam a csináld magad ajándékokért. Valószínű azért nem, mert a kézügyességem csapnivaló, és soha nem tudtam semmilyen értelmes ajándékot készíteni. Aztán jött a sütés, ami igazi Kánaán, mármint a saját készítésű ajándékok terén. Néhány évvel ezelőtt tehát rákaptam arra, hogy Mikulásra és Húsvétra valamilyen magam készítette finomsággal kedveskedjek a családnak. Múlt héten el is készítettem az idei ajándékokat: eredeti drezdai Stollent. A receptet Nassoló blogján találtam, és szerintem az összes eddigi próbálkozásom közül ez lett a legjobb Stollenem.
Annyit módosítottam, hogy a 10 dkg kis szemű mazsola helyett aprított aszalt szilvát, míg a citronát és az orangat helyett pedig BackMit Citrushéj keveréket használtam. Utóbbit már több boltban is láttam, de én a Fűszeráruhától szereztem be, igen kedvező áron.
A megkelt tésztát négy részre osztottam, és négy rudat formáztam belőle. 175 fokon, jó 60 percig sütöttem őket, az idő jó felétől fólia alatt, hogy nehogy megégjenek.
Most mindegyik rúd folpackba majd alufóliába tekerve a hűtőben csücsül, hogy Mikulásig jól összeérjenek az ízek. Fényképeket majd akkor készítek.
Üzenet a blogot olvasó családtagoknak: ne izguljatok, nem a meglepetés ajándékot taglaltam ilyen lelkesen, a Mikulás még biztos rejt valami meglepetést is a csizmátokba!

A Stollen hatalmas sikert aratott. Csak ajánlani tudom a receptet!

Pudingos-diós csiga

A dió a nagy szenvedélyem, de megdolgozni érte nem szeretek. Pedig a szüleimnek és a férjem szüleinek is van diófája, de a diót sem törni, sem megpucolni nem szeretem. Szerencsére a szülők nem ennyire finnyásak, így őszidőben meg-meglepnek némi dióbéllel. Most anyuéktól kaptam egy jó adagot, egyből neki is veselkedtem a sütésnek. A pudingos-diós csigát a közeli pék aranygaluskája ihlette, és meglepően jó lett. A puding teljesen átjárta a tésztát, így másnaposan is szaftos és puha maradt a sütemény.

Hozzávalók (kb. 26 db csigához)

• 1 adag "Szigetközi kakaós kalács" tészta
• 1 zacskó vaníliás puding
• 500 ml tej
• 6 ek. kristálycukor
• 1 kávéskanál vanília eszencia
• 20-25 dk darált dió
• 10 dk kristálycukor
• 4-5 ek. tejszín vagy tej
• 1 ek barna nádcukor

A kenyérsütő géppel, ahogy az a szigetközi kakaós kalácsnál írva vagyon, elkészítem a tésztát. Amíg a gép dolgozik illetve a tészta kel, elkészítem a pudingot. Ehhez 500 ml tejre, 6 ek. cukorra és egy kávéskanál vanília eszenciára van szükségem. Na meg persze a pudingporra. En leginkább a Dr. Oetker-t szeretem, de bármelyik másik márka is lehet. A kész pudingot langyosra hűtöm.
A késes robotgépbe teszem a diót és a cukrot. Finomra darálom. A cukorra azért van szükség, hogy a dióból kipréselődő olajat felfogja. Amúgy a darálék összecsomósodnak, összetömörödne. Valójában néhány kanálnyi cukor is elég lenne a célra, de mivel a végén úgyis összekeverném a diót és a cukrot, mire várjak?
A sütőt 180 fokra előmelegítem. Két nagyobb tepsibe sütőpapírt helyezek.
A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítom, és jól átdolgozom. Két részre osztom-gömbölyítem, és amíg az egyikkel dolgozok, a másikat félreteszem pihenni.
A tésztát téglalap alakban kinyújtom úgy, hogy nagyjából 0,5 cm vastag legyen. Rákenem a puding felét, amire rászórom a dió felét. A tésztát feltekerem úgy, mint a rétest. Noha a töltelék miatt nem egyszerű, azért igyekezzünk szorosan feltekerni.
Éles késsel 1,5-2 cm széles szeletekre vágom. Ujjnyi - másfél ujjnyi távolságot tartva az egyik tepsibe sorakoztatom a csigákat. Nagyjából 15-20 percig kelni hagyom, addig a másik adagot is elkészítem.
Amikor a csigák szépen megkeltek, mehetnek a sütőbe nagyjából 20 percre. Érdemes figyelni, nehogy túlságosan megpiruljanak. Közben a tejszínt elkeverem a barnacukorral. Amikor már csak 2-3 perc van hátra a sütésből, kikapom a csigákat a sütőből, és kenőecset segítségével megkenem őket a tejszínes cukorral. Ettől szép fényesek, csillogók lesznek. Így sütöm készre őket.