A mi pirított csirkemájunk

Nem szeretem a májat. Soha nem is szerettem. Ez alól csak a libamáj és az anyukám pirított csirkemája képez kivételt. Minden mással ki lehet üldözni a világból. A felnőttkorom egyik hatalmas előnye, hogy ha nem akarok májat enni, akkor nem is teszem. Nagy szerencsém az is, hogy noha a férjem szereti a májat, ezzel az egy változattal is beéri. Na persze ez nem olyan nagy áldozat számára, hiszen az anyukája és édesanyám is gyakran kényezteti őt resztelt- vagy éppen rántott májjal.

Hozzávalók (2 felnőtt részére, nagyjából két étkezéshez)

• kb. 1 kg tisztított friss csirkemáj
• olaj
• bors, só

A májat egy vastagfalú lábasba teszem. Bőséggel megborsozom (ha lehet frissen őrölt borsot használjunk), majd felöntöm annyi olajjal ami félig - háromnegyedig ellepi a májakat.
Lefedem és magas lángon felforralom. Amint a máj fehéredni kezd megkeverem, hogy az olajból eddig kilógó részek kerüljenek alulra. A lángot közepesre mérsékelem, és néha megkevergetve nagyjából 20 perc alatt puhára "párolom" a májat. Ekkor eltávolítom a fedőt, és oldalanként nagyjából 2-3 perc alatt szépen zsírjára pirítom az egészet.
Valójában a sütéshez ennél kevesebb idő (kb. 15 perc) is elég lenne, de mivel Emese baba is eszik belőle, nem kockáztatok, inkább jobban megsütöm.
A májat a lángról levéve újra borsozom, bőséggel sózom és még egyszer jól megkeverem. Törtkrumplival vagy krumplipürével kínálom.

A kevergetésnél figyeljünk arra, hogy a máj fránya jószág. Puffog-durrog-köpköd, igen fájdalmas sérüléseket okoz.
Én ezt az ételt csak friss csirkemájból szeretem elkészíteni. Fagyasztott májjal is próbáltam már, de soha nem lett annyira puha, omlós mint friss májból.

Guacamole - avokádókrém

Szerencsésnek mondhatom magam. Főiskolásként lehetőségem volt Erasmusos diákként néhány hónapot Berlinben tölteni. Az ösztöndíjam komoly hányadát költöttem különleges gyümölcsökre, zöldségekre. Addig amíg itthon csak narancsot, banánt, mandarint és elvétve ananászt vehettünk, addig "nyugaton" csak kapkodtam a fejem a spárgát, avokádót, bébi banánt, bébi ananászt, sárkánygyümölcsöt, licsit látva. Azóta is nagy szenvedélyem a különlegességek kipróbálása. Nem mondom, hogy mindent szeretek, de mindig mindent kipróbálok.
Az avokádót viszont egyenesen imádom. Amikor sikerül szép példányokat (nem túl puha, fényes, egészséges héjú) vennem, itthon érlelem őket puhára, és nem egyszer csak félbe vágok egyet, meglocsolom limelével, sózom és simán bekanalazom. De ugyanígy imádom krémnek elkészítve. Rengeteg receptet láttam, próbáltam, és számomra a következő az igazi.

Hozzávalók (legfeljebb 2 szelet kenyérhez elegendő)

• 1 db szép érett avokádó
• 2-3 tk. limelé
• 1 pici gerezd fokhagyma
• só, bors
• friss kenyér

Az avokádót félbe vágom. Meglocsolom a lime levével, majd villával jól összetöröm. Sózom, borsozom. Hozzáadom a pépesített fokhagymát, és az egészet jól összekeverem.
Megkóstolom. Amennyiben szükséges jöhet még némi limelé.
A kenyeret megpirítom, rákenem a guacamolét, rácseppentek még egy picike limelevet és már ropogtatom is befelé.

Házi hamburger

Amióta az eszemet tudom május 1-én mindig kimentünk a szüleimmel a majálisra. Grillezett csirkecombot, kürtős kalácsot és jégkrémet majszoltunk. Aztán néhány évvel ezelőtt családi beruházásként vettünk egy méretes lakókocsit, ami az alsóörsi strandon dekkol. Azóta a május 1-e takarítással, szépítgetéssel telik. A menü pedig mindig Stahl Judit házi hamburgere. Idén Emese baba miatt nem vettünk részt a tavaszi nagytakarításban, de itthon elkészítettem a hamburgert.

Hozzávalók (8 hamburgerhez)

• 1 kg marha-sertéshús fele-fele arányban (lehet csak marhahúsból is, de mi így jobban szeretjük)
• 2 kisebb fej lilahagyma
• 1 szép alma
• 1 nagy csokor petrezselyemzöld
• 1 ek. olaj
• 1 tk. csípős-füstölt pirospaprika (az sem gond, ha csak sima csípős)
• só, bors
• zsemle, sajt, majonéz-ketchup-mustár, zöldségek tetszés szerint

Beizzítom a grillt. Amíg melegszik összeállítom a húspogácsákat.
Egy mély tálba borítom a húst. A reszelő nagy lyukú oldalán hozzáreszelem a hagymákat és a megpucolt almát. Jöhet az apróra vágott petrezselyemzöld, majd a fűszerek és az olaj.
Jól összedolgozom az egészet, majd 8 gombócot formázok. Csak akkor lapítom el őket, amikor a grillrácsra kerülnek.
Készre sütöm húspogácsákat, majd tetszés szerinti feltéttel, mindenki tetszés szerint alakíthatja a hamburgerét.

Amennyiben nincs grillünk se essünk kétségbe. Hevítsünk fel egy serpenyőt, majd öntsünk bele 1-2 ek. olajat. Jöhetnek a húspogácsák. Mindkét oldalukat 2-2 percig kérgesítjük, majd oldalanként további 5-5 perc alatt készre sütjük őket.

Spenótos tészta

Végre itt a tavasz, és vele együtt a friss, zsenge kerti finomságok. Alig bírok betelni a sóskával, spenóttal, hónapos retekkel. Nem telik el nap, hogy ne ennénk valamelyikből. Ez a fogás nem csak finom, hanem extra gyors is. Ráadásul annyira könnyű étel, hogy lelkiismeret furdalás nélkül megeszem vacsorára is. A receptem kicsit rendhagyó - ugyanis a spenót mennyiségét nem tudom pontosan megadni, tényleg mindig szemre készítem. De ti is meglátjátok majd, hogy nincs is szükség méricskélésre.

Hozzávalók (2 fő részére)

• 4 dupla marék (vagy 8 marék) friss spenót
• 2 diónyi vaj
• 2 ek. olaj
• 1 gerezd fokhagyma
• 2 dl főzőtejszín
• só, bors
• sajt pl. Trappista
• kb. 300 g széles metélt (a neten néztem ki, hogy mennyi kell 2 főnek főétel esetén)

A spenótot megpucolom, megmosom. Szerintem ez a leghosszabb munkafolyamat.
A tésztának felteszem forrni a vizet, amit bőséggel megsózok. Közben magas lángon felmelegítem a wok serpenyőt. Beledobom a vajat, és egyből hozzáöntöm az olajat. Ezzel elkerülöm, hogy a vaj megégjen. Most még igazi "bébi" spenótunk van, ezért a megmosott spenótot egészben a serpenyőbe szórom (amikor már nagyobbak a levelek félbe tépem őket). Sózom, borsozom. Magas lángon 2-3 perc alatt megfonnyasztom, közben hozzáadom a finomra zúzott fokhagymát. Ráöntöm a tejszínt és közepes lángon jó 3-4 percig forralom.
Közben kifőzöm a tésztát. Szigorúan al dente vagy talán még egy hajszállal keményebb kell legyen.
Leszűröm. Arra azért mindig figyelek, hogy némi főzőlevet felfogjak egy pohárba. Ez mindig jól jön, ha a tésztaételünk kicsit szárazabb a kelleténél.
A tésztát a forró spenótos szószba öntöm. Jól összeforgatom sőt, akár egy percig még forralom is.
Tányérba szedem, megszórom némi reszelt sajttal és nyam.

Sült kacsacomb joghurtos-majonézes salátával

A tegnapi napunk úgy alakult, hogy nem volt hús az ebédhez. A férjem annyira kétségbe esett, hogy vacsorára már elkezdte bepácolni a kacsacombot. Szerencsére sikerült elterelnem a figyelmét, és ezzel megmentenem a mai ebédhez valót. Ami a köretet illeti tudom, hogy a kacsa párolt káposztával és tört krumplival az igazi, de szerintem csak télen. Nyári ételnek szerintem túl nehéz, ezért választottam helyette ezt a könnyű kis salátát.

Hozzávalók

• 4 szép konyhakész kacsacomb
• 2 marék nagy szemű só
• 1 fej vöröshagyma
• 3-4 gerezd fokhagyma
• só, bors
• izsóp (elhagyható)
• 2-3 ek. étolaj vagy kacsazsír
• 1 zacskó salátamix
• 4-5 szem koktélparadicsom vagy 1 normál paradicsom
• 2 db Danone Activia
• 3 ek. majonéz
• 1 gerezd fokhagyma
• 3-4 ek. olívaolaj
• só

A kacsacombokat megmosom, papírtörlővel szárazra törlöm.
Egy műanyag tálba szórom a két marék sót, és bőrős oldalukkal lefelé a sóba ültetem a combokat. Tetejükre is szórok némi sót, de csak annyit, mintha besóznám a húst. Lehetőség szerint egy éjszakát, de minimum 4-5 órát tárolom a hűtőben a combokat. Ez alatt a só jól megdolgozza a rostokat, és mi máris tettünk egy lépést az omlós sült felé.
Sütés előtt a sütőt 200 fokra melegítem.
A húsról lemosom a sót, majd újra megszárogatom a combokat. Jöhet a bors (só már nem kell, a hús felvett annyit, amennyire szüksége volt) és az izsóp. Én nagy előszeretettel használom az izsópot az erősebb ízű húsoknál, mert fantasztikusan finomítja az ízüket, elveszi a vadságukat. Télen szárítva tárolom, de most már gyönyörűen zöldell anyukámék kertjében, így néhány friss levelet használtam.
A combokat bőrös részükkel tepsibe helyezem. Melléjük szórom a megpucolt fokhagymagerezdeket és a hagymát. Jöhet az olaj majd annyi víz, hogy a combokat háromnegyedükig ellepje. Alufóliával letakarom a tepsit, és már kezdődhet is a sütés.
Amint a hús sercegni kezd, visszaveszem a sütőt 180 fokra. Majd jó 1-1,5 órát sütöm a combokat. Ekkor eltávolítom a fóliát, és leellenőrzöm, hogy a hús megpuhult-e.
Amennyiben igen, a bőrős oldalukkal felfelé fordítom a combokat, majd újra 200 fokos sütőben, immár fólia nélkül szép ropogósra sütöm őket.
Amikor elkészültek néhány percnyi pihenőt kapnak. Ez tökéletesen elegendő a saláta elkészítéséhez.
Ehhez a salátamixet tálba öntöm. Hozzáadom a falatnyi darabokra vágott paradicsomot, és megsózom.
Jöhet a joghurt, majonéz, 1 db pépesített fokhagymagerezd és az olívaolaj. Jól összekeverem, ha kell sózom még. Akkor jó az állaga, ha a joghurtos öntet selymes, könnyed, nem fojtós. Amennyiben az lenne, adjunk még hozzá némi olajat.

Sajtkrémleves sajtos pirítóssal

A közelünkben van egy szupi kis étterem. A sajtkrémlevesük messze földön híres, de persze nem tehetem azt, hogy ahányszor megkívánom rendelek egy tányérral. Szerencsétlen futár folyamatosan a lakásunk és az étterem között ingázna. Kerestem a neten is receptet, de egyik sem tetszett. Aztán a múlt héten elkezdtem kotyvasztani, és végre sikerült megközelítenem az imádott ízt. Tökéletes nem lett, mert az étteremben fantasztikusan finom pizzafedővel kínálják, amit én most nem sütöttem, de sajtos pirítóssal is nagyon finom.

Hozzávalók

• 2 db közepes burgonya
• 2 db natúr tömlős sajt
• 1 db leveskocka
• kb. 150 g sajt (pl. Trappista)
• 3 ek. liszt
• 2 dl főzőtejszín
• 1 - 1,2 l víz
• só

A burgonyát meghámozom, felkockázom és némi sóval és a leveskockával puhára főzöm. Közben a lisztet simára keverem a főzőtejszínnel és a tömlős sajttal. Nem a legdrágább fajtát kell megvenni, én most a CBA saját márkáját használtam, és tökéletesen bevált.
A puha krumplit kicsit félrehúzom a tűzről, és botmixerrel pürésítem. Ezt követően újra felforralom, és kézi habverővel hozzákeverem a tejszínes-sajtos eresztéket. Kevergetve néhány perc alatt készre főzöm. Megkóstolom, ha szükséges még sózom, de nem szabad elfelejteni, hogy még sajtot keverünk hozzá, ami tovább sósítja a levesünket. A megfőtt levest lehúzom a tűzről, majd 1-2 perc pihentetés után hozzákeverek nagyjából 100 g reszelt sajtot. Én nem szeretem forralni a reszelt sajtot. Fura lesz tőle az állaga, és szerintem még az íze is megváltozik.
Közben megpirítom a kenyeret, bőven teszek rá a megmarad reszelt sajtból.
A pirítósokat a tányérba halmozom, majd jöhet rá a leves is. Már csak némi extra sajt hiányzik a tetejéről, és már lehet is fogyasztani.
Amennyiben a levesből másnapra is marad, melegítésnél figyeljünk arra, hogy a leves ne forrjon fel, csak jó meleg legyen.

Sajtos roló

Eddig nem sokszor készítettem sajtos rolót. Ennek az oka leginkább az, hogy nem volt formám a rolók megsütéséhez. Aztán néhány nappal húsvét előtt a férjem meglepett pár készlettel. Már csak a krémhez kellett kitalálnom valamit, mert a roló ugyan nagy kedvenc nálunk, de a vajban tocsogó, fullasztó tölteléket nem szeretjük. Ebben a krémben én csak Pannónia sajtot használtam, de aki nem szereti az ízét, az fele-fele arányban keverje valamilyen semleges ízű (pl. Trapista) sajttal.

Hozzávalók (kb. 36 db rolóhoz)

• 1 csomag fagyasztott leveles tészta (400 g)
• 2,5 dl tej
• 1 dl főzőtejszín
• 100 g vaj (30 g +70 g)
• 3 ek. liszt
• 20 dkg Pannónia sajt
• só ízlés szerint (kb. 1 tk.)
• kb. 10-15 dkg Trapista sajt

A leveles tésztát szobahőmérsékleten hagyom kiolvadni. Én előre nyújtott fajtát használok, így spórolok egy kis munkát és néhány percet. A vajat kiveszem a hűtőből, hogy kicsit megpuhuljon.
A lisztet és a sót simára keverem a tejjel és tejszínnel. Közepes lángon, rendszere keverés mellett felforralom. Hozzákeverem a lereszelt sajtot, majd folyamatosan keverve néhány (3-4) percig főzöm a krémet. Ne ijedjünk meg, sűrű és nyúlós, de ilyen kell legyen. Az utolsó percben hozzákeverek 30 g vajat, majd amikor elolvadt, le is veszem a tűzről. Langyosra hűtöm.
Közben a sütőt 220 fokra melegítem, és sütőpapírral bélelem a használni kívánt tepsiket.
A leveles tésztát ujjnyi (kb. 1-1,5 cm) széles csíkokra vágom. A csíkok hossza kb. 20 cm, az én formáimhoz ekkora kell, hogy falatnyi rolókat kapjak.
Aki nem előre nyújtott leveles tésztát használ, az kb. 0,5 cm-esre nyújtsa.
A tésztacsíkokat feltekerem a formára úgy, hogy a szélek 3-4 mm részen fedjék egymást. Ellenkező esetben a roló szétnyílik. A rolókat megkenhetjük tojásfehérjével, de nem muszáj. Anélkül is szép pirosra sülnek.
A sütő középső rácsán, kb. 8-10 perc alatt (amíg szép pirosak nem lesznek) készre sütöm a rolókat.
A sütőből kivéve 2-3 percig hagyom hűlni őket. Ekkora már csak egy kicsit kell rásegítenünk az ujjunkkal, és gond nélkül lecsúsznak a formáról.
Mire a rolók kisülnek már a krém is meghűlt, így kézi mixer segítségével apránként hozzáadom a maradék, immár szobahőmérsékletűre puhult vajat.
A krémet habzsákba töltöm, majd egyenként megtöltöm a kihűlt rolókat. A végeket a lereszelt Trapista sajtba mártom, és már készen is vagyok.

 

Töltött bárány

Közeledik a húsvét, és vele együtt a báránysütés ideje is. Nálunk ugyanis nincsen húsvét báránysült nélkül. Évekkel ezelőtt komoly kihívást jelentett bárányhúshoz jutni, de mostanra szerencsére már nem ez a helyzet. Az éttermek kínálatában is egyre gyakrabban látok bárányt, ami nagy öröm számomra, hiszen nagyon finom - különleges ízű húsról van szó.
Ez a recept igazi családi kedvenc. Ahogy vissza tudok rá emlékezni, már gyerekkoromban is mindig ezt sütötte édesanyám. Azt is be kell vallanom, hogy én még soha nem készítettem, csak kuktáskodtam hozzá. Pontosan azért, mert anyukám mindig megsüti. A fényképen látható gyönyörűséges sült a téli bárányvágáskor készült. Húsvétig még van idő beszerezni a hozzávalókat, amelyek mennyisége mindig attól függ, hogy mekkora a felhasználni kívánt báránydarab. A lenti mennyiségeket egy 14-15 kg-os bárány lapocka+borda részhez számoltuk.

Hozzávalók

• egy szép darab bárányhús: lapocka + borda egészben
• kb. 0,5 kg kenyér
• 0,75 - 1 liter tej
• 7-8 egész tojás
• 1 db kápia paprika vagy 1-2 ek. télire, sóban eltett paprika
• 2 köteg petrezselyemzöld
• 25-30 ml étolaj
• só, bors, vegeta
• piros paprika (ez nem a töltelékbe kerül, hanem a végén a húsra)

A sütőt 200 fokra előmelegítjük, és előkészítünk egy akkora magas falú tepsit, amiben a bárányunk elfér.
A tojásokból 6-7 darabot keményre főzünk. A kenyeret felszeleteljük és beáztatjuk annyi tejbe, ami ellepi. A tejet vízzel is helyettesíthetjük, de tény, hogy a tejtől finomabb lesz a töltelékünk.
A borda részen a húst külön választjuk a csonttól, úgy, ahogy a sertés nyúlját válasszuk szét, amikor tölteni szeretnénk. Itt az a különbség, hogy a bárány húsrésze annyira vékony, hogy szinte csak egy hártya, ezért nagyon óvatosan bánjunk vele. A bárányt a húsos részeknél kívül-belül megsózzuk.

A töltelékhez a beáztatott kenyeret jól kinyomkodjuk, és egy mély tálba morzsoljuk. Igyekezzünk minél apróbbra morzsolni, hogy a töltelékünk ne legyen darabos. A főtt tojásokból 5 darabot felkockázunk, és a kenyérhez adjuk. Jöhet a paprika, a finomra aprított petrezselyem, 1 db egész tojás, olaj és a fűszerek ízlés szerint. Az egészet jól összekeverjük. Megkóstoljuk, hogy elég sós, fűszeres-e. Amennyiben nem, finomítsunk rajta.
A képen látható módon kezdjük el megtölteni a bárányunkat.

Nem szabad degeszre tömni, mert akkor sütés közben szétdurran. A fel nem használt főtt tojásokat megpucolva, egészben nyomjuk a töltelékbe úgy, mint az egybefasírtnál. Aki nem szereti, azokat is aprítsa fel, és még az elején keverje a töltelékhez.
A megtöltött bárányt összevarrjuk. Használhatunk hústűt is, de nekem nincs.
Nedves kézzel áttöröljük a húst, hogy az esetleges töltelékdarabokat lemossuk róla. Még egy kicsit sózzuk, borsozzuk, pirospaprikázzuk. A kezünkre kevés olajat locsolunk, és azzal kenjük el a fűszereket a húson.

Két három loccsantásnyi olajat öntünk a tepsibe. Belehelyezzük a bárányt, meglocsoljuk olajjal, és jó 2-3dl vizet öntünk a tepsibe.
Lefóliázzuk, és mehet is a forró sütőbe. Amikor már halljuk a hús sercegését, a sütőt visszavesszük 180 fokra, és jó másfél órát sütjük a bárányunkat. Ezt követően levesszük a fóliát, és a húslével gyakran meglocsolva, puhára - gyönyörűségesen pirosra sütjük. Amennyiben a húslé kevés lenne a locsoláshoz, adjunk hozzá egy kis vizet, néhány perc alatt finom szaft lesz belőle, amivel már jól tudunk locsolni.
Melegen is finom (csak nehéz szeletelni), de mi hideg sültként, sok zöldséggel - salátával fogyasztjuk.

Baconos-gorgonzolás puliszka

Ma szerencsés napom van. Tegnap kétféle csirkecombot sütöttem, így a férjem mai ebédjét kipipálhattam. Magamnak meg végre olyat készíthettem, amit én szeretek, de a párom nem szívesen fogyaszt. A hozzávalókat már jó pár napja megvettem, csak az alkalomra vártam.
Azt azért nem árt tudni, hogy a puliszka kidermedve nem különösebben íncsiklandozó, így ha készítjük nagyjából akkora adag legyen, amennyi el is fogy.

Hozzávalók (2 fő részére - ennél kisebb adagot én nem tudok készíteni)

• 1 bögre kukoricadara (2,5dl)
• 3 bögre víz
• 1 tk. só
• 120-130 g húsos bacon
• 150 g krémes gorgonzola sajt (most Galbanit használtam)
• kevés olaj

A bacon-szeleteket ujjnyi darabokra vágom és kevés, 1-2 evőkanál olajon szép pirosra sütöm. Közben a vizet a sóval együtt felforralom. Amikor már forr, folytonos kevergetés mellett beleöntöm a kukoricadarát, majd végig kevergetve jó 5-6 percig főzöm. Nagyon kell rá figyelni, mert amikor nem keverjük azonnal fröcsögni kezd.
A sütőt elkezdem 200 fokra előmelegíteni.
A kis méretű jénai tálam aljába kb. 1,5 ek. olajat locsolok. Beleöntöm az elkészült puliszka felét, és nagyjából elsimítom. Rákanalazom a pörcösre pirított bacont, és rácsipkedem a gorgonzola bő felét. Erre jön a második réteg puliszka, majd a maradék sajt rácsipkedve.
A tál mehet a sütő középső rácsára, nagyjából 15-20 percre. Ez alatt a sajt megolvad, majd szépen pirulni kezd. Az ízek pedig finoman összeérnek.

Sütésnél két dologra figyeljünk:
1, amennyiben a tál túlságosan megtelne, mindenképpen tegyünk alá tepsit, hogy a kiolvadó zsír ne a sütőbe csepegje.
2, a jénaink még véletlenül se legyen vizes (pl. az alja véletlenül beleér a vízbe), mert a sütőbe téve elpattanhat.

Grízpuding karamellás eperöntettel

Pár évvel ezelőtt a Balatonon nyaraltunk. Néhány nap után minden olvasnivalóm elfogyott, így rákaptam az újságosnál található gasztromagazinokra. A Magyar konyha annyira megtetszett, hogy azóta előfizetői vagyunk. Az egyik számban találtuk ezt a fantasztikus grízpudingot, amit már karácsonyi desszertnek is készítettem. Az eredeti receptben fehérboros-málnaöntet szerepel, de érdemes más gyümölcsöket is kipróbálni. Most vörösboros-eperrel tálaltam, így is nagyon finom volt. Sajnos az idővel kicsit elszámoltam magam, így nem volt ideje keményre dermedni, de az ízére így sem volt panasz.

Hozzávalók (4 fő részére)

• 2,5 dl tej
• 4 dkg búzadara
• nagy csipet só
• 1,5 lap zselatin
• 1/2 citrom reszelt héja
• 1/2 narancs reszelt héja
• 1/2 tk. őrölt gyömbér
• 1 cl narancslikőr (pl. Triple Sec)
• 2,5 dl habtejszín
• 5 dkg cukor
• kevés vaj

Hozzávalók vörösboros-epres karamellmártás

• 25 dkg eper (friss vagy fagyasztott)
• 5 dkg cukor
• 7,5-8 cl vörösbor

A lap zselatint hideg vízbe áztatom. Felfőzöm a tejet, hozzáadom a sót, majd folytonos kevergetés mellett a búzadarát is. Újra felforralom, majd állandó kevergetés mellett jó 4 percig főzöm. A tűzről levéve kicsit hűtőm, ezt követően adom hozzá a kicsavart zselatinlapokat. Jól elkeverem, majd teljesen kihűtöm.
A kihűlt tejbegrízhez adom a citrusok héját, gyömbért, narancslikőrt, majd jól összekeverem. Elég sokat kell pepecselni vele, mert a zselatinos gríz egészen megkeményedik.
A hidegre hűtött tejszínt a cukorral kemény habbá verem. Jó harmadát a grízes keverékhez adom, és jól elkeverem. Ezzel az adag tejszínnel nem kell finoman bánni. Nem baj ha összeesik, hiszen az a dolga, hogy megpuhítsa a grízt. Amikor ez megtörtént óvatosan hozzákeverem a maradék tejszínhabot is.
A pudingot kivajazott tálba simítom, majd keményre hűtöm. Ez több órát is jelenthet. Amennyiben vendégeket várunk, akár előző este is elkészíthetjük.

Amennyiben fagyasztott epret használunk, hagyjuk kicsit felengedni.
Serpenyőben, rázogatás nélkül karamellizálom a cukrot. Amikor már szép világosbarna, hozzáöntöm a bort, majd közepes lángon néhány percig forralom, amíg a megkeményedett karamell nagyrészt felolvad.
Hozzáadom az epret, amivel további 4-5 percet (amíg kicsit besűrűsödik) forralom. Közben botmixerrel pürésítem is az epret. Nem törekszem a tökéletességre, nem baj, ha eperdarabok is maradnak benne. Az öntetet hagyom teljesen kihűlni.

Tálaláskor forró vízbe mártom a forma alját, és tálra borítom a grízpudingot. Köré kanalazom a mártást, és már lehet is fogyasztani.
Ha idő hiányában nem dermed meg, mint most nekem, akkor evő- vagy fagyikanállal adagolom.

Málnás változatban a hozzávalók aránya ugyanaz, mint az epresnél, viszont vörösbor helyett fehéret használunk. Itt viszont a málnát előzőleg fel kell forralni, és néhány percet rogyogtatni. Miután  kihűlt, szűrőn átpaszírozzuk, és csak ezt követően keverjük a karamellás-boros keverékhez.