2012. augusztus 23., csütörtök

Amerikai keksz



Vera barátnőmtől kaptam ezt a nagyszerű receptet. Gyakran sütöm, mert még a férjem is oda van érte. Ez pedig nagy szó, hiszen ő nem szereti sem a csokoládét, sem pedig a csokoládés sütiket. Elkészítése viszonylag gyors és meglepően egyszerű.

Hozzávalók
  • 30 dkg liszt
  • 1 kk. sütőpor
  • 3/4 kk. só
  • 20 dkg puha Ráma
  • 25 dkg porcukor
  • 1 tk. vaníliaaroma
  • 1 tojás
  • 1 ek. tejföl
  • 10-15 dkg apróra vágott dió
  • 10 dkg tejcsokoládé apróra vágva
  • 10 dkg étcsokoládé apróra vágva

A sütőt melegítsük 200 fokra. Legalább két tepsit béleljünk ki sütőpapírral.
Aprítsuk fel a diót és a kétféle csokoládét, majd tegyük félre.

A lisztet, sütőport és sót összekeverjük. A Rámát mixerrel felhabosítjuk, majd hozzáadjuk a porcukrot és tovább keverjük. Néhány perc után jöhet a vanília, a tojás és a tejföl.
A lisztes keveréket a margarinoshoz adjuk, addig járatjuk a mixert, amíg össze nem áll. Hozzáadjuk a kétféle csokoládét és a diót. Én ezt már fakanállal szoktam belekeverni, de mixerrel is lehet.
Tömör, ragacsos, nem nyújtható masszát kapunk.

Két kiskanál segítségével féldiónyi gombócokat halmozunk az egyik tepsire. Tartsunk legalább 2cm távolságot köztük, mert sülés közben a tészta megnő, terebélyesedik.

Vegyük vissza a sütőt 150 fokra, majd a legfelső rácson 12-15 percig süssük a kekszeket. Tepsiben hagyjuk hűlni (kb. 5 perc), fokozatosan keményedik. 12 perc sütésnél inkább omlós, míg 15 perc után ropogós lesz. Érdemes ezt is azt is kipróbálni, hogy eldönthesd melyik lesz a kedvenced.

Miután teljesen kihűlt, jól záródó dobozba tesszük, amiben akár 2 hétig is eláll. Persze csak akkor, ha nem szereted a kekszet. Amúgy pik-pakk elfogy.

 



2012. augusztus 21., kedd

Pudingos kosárka


Imádok sütni-főzni, de néha nekem is jól jön néhány gyorsabb recept, amivel nem kell hosszú órákig pepecselni a konyhában. Ez a pudingos kosárka is ilyen, hiszen szinte minden hozzávaló félkész állapotban van. Nincs is más dolgom, mint kicsit előre gondolkozni, majd megsütni, megfőzni.

Hozzávalók
  • 1 csomag mirelit leveles tészta (450gr)
  • 1 csomag vaníliás puding
  • 2,5dl tejszín
  • 5-6 ek. cukor (vagy akár több, ki mennyire szereti édesen)
  • idénygyümölcs vagy kompót
  • 1-2 lap lapzselatin
  • szeletelt mandula (elhagyható)
A tejszínt előző este a hűtőbe teszem (ha elfelejtem marad a gyors megoldás: 20-30 perc a fagyasztóban, majd utána jöhet a hűtő amíg felhasználásra nem kerül).
A leveles tésztát (ennél a receptnél az Aldi előre nyújtott, lapokra vágott tésztáját használom) kb. 1 órával a sütés előtt veszem elő a fagyasztóból. A lapokat (6db - téglalap alakú) lisztezett deszkára helyezem. Amennyiben ilyet nem találok akkor bármilyen leveles tészta megteszi, a lényeg, hogy a végén 12db kb. 10x10-es négyzetnyi tésztám legyen.

A vaníliás pudingot 4dl tejjel és a cukorral készre főzöm. A mixer táljába öntöm majd 8-10 percre bekapcsolom a mixert. Ettől a puding hamarabb hűl és finom krémes marad. Nagy segítség ha automata vagy forgótálas mixered van, így te tovább teheted a dolgod, hiszen mindkét kezed szabadon marad. 10 perc után folpackkal lefedem a pudingot (így nem bőrösödik meg) és vízfürdőben tovább hűtöm.

A 12 darabos muffin tepsi horpadásait megvajazom és félre teszem.
A sütőt 230 fokra melegítem. A leveles tésztánál különösen fontos, hogy forró sütőben süssük, mert amúgy a vaj kifolyik a tésztából, és az nem lesz szép leveles.

A kiengedett leveles tészta lapokat megfelezem, így 12db négyzet alakú (kb. 10x10cm) tészta darabot kapok. Egyenként a muffin tepsi horpadásaiba nyomkodom őket. Nem baj, ha a csücskök kilógnak, hiszen a sütés alatt gyönyörűen megpirulnak, levelesednek.
A sütő középső rácsán 10-15 perc alatt készre sütöm őket. Akkor jók, ha szépen megpirultak és újjal megkocogtatva betöredeznek. Néhány percig tepsiben pihentetem a kosárkákat, majd tálcára téve hűlni hagyom a őket. Nem kell megijedni ha a közepe is összenő, kanál nyelével megkocogtatva egyből újra üregesek lesznek. Süthetjük vak sütéssel is őket (a tészták közepére nehezéket helyezünk - pl. szárazbab, lencse, stb.), de én azt szeretem, ha a mindenhol leveles marad a kosárka.

A hideg tejszínt közepesen lágy habbá verem, majd félreteszem.
A pudingot újra a mixer gondjaira bízom, igaz már csak néhány percre, amíg újra krémes nem lesz. Ha szerencsénk van (és nem 40 fokos hőségben állunk neki sütit készíteni) addigra már langyossá is hűl. Óvatosan belekeverem a tejszínhabot, így egy nagyon finom, könnyű krémet kapunk.
A krémet habzsákba töltöm (ha nincs otthon, egy egyszerű uzsonnás zacskót is megteszi, csak a csücskét kell levágni) majd a kosárkákat egyenként megtöltöm.

A lapzselatint előírás szerint elkészítem, majd amíg egy picit dermed a gyümölcsökkel feldíszítem a kosárkákat. Kenőecsettel felviszem a zselatint a gyümölcsökre (egy-két mozdulat elég), ettől szépen csillogni fognak.
Ha extrázni szeretném szeletelt mandulát szórok a kosárkákra.

Frissen és hűtőben tárolva másnap is isteni.

2012. augusztus 19., vasárnap

Padlizsánkrém


A padlizsánkrém tipikusan az az étel amelyre ráhúzható, hogy "ahány ház, annyi szokás". (Ezt egyébként szerintem majd minden ételnél elmondhatjuk, de padlizsánkrém receptet én is legalább hármat ismerek.) Az alábbi a család kedvence.

Hozzávalók (kiadós reggelihez 2-4 fő részére)

  • 2db padlizsán (egyenként kb. 350gr)
  • kis fej vöröshagyma
  • citromlé (kb. 1kk)
  • napraforgó olaj 1-1,5dl

Első lépésként megsütjük a padlizsánokat. Ez több módon lehetséges: sütőben, grillrácson, gázos tűzhelyen úgy, hogy a gázrózsa felé vas platnit helyezünk.
A sütős és gázrózsás változatnál érdemes figyelni arra, hogy a sütés sok kosszal jár.
Ha grillezünk nem kötelező parázst használni, már akkor a rácsra helyezhetjük a padlizsánokat amikor még lángokat is látunk. A grillezés és gázrózsás sütés menete megegyezik.
Gázrózsa felett erős lángon oldalanként 5-6 percig sütjük a padlizsánokat, amíg a héjuk szenesedni nem kezd. Sütőben magas hőfokon (230 fok) sütjük, itt nem szenesedik, csak összefonnyad a padlizsán héja. Ne ijedjünk meg, a padlizsán puffog-sistereg, kilyukad még a leve is kifolyik.
A megsült padlizsánokat egy műanyag vagy porcelán tálba helyezzük, konyharuhával lefedjük - így a padlizsánok héját később sokkal könnyebb eltávolítani. Néhány percnyi pihentetés után folyó hidegvíz alatt megpucoljuk őket, majd a padlizsánokat műanyag szitába helyezve megvárjuk amíg kihűlnek.

Fontos: lehetőség szerint ne érjünk fémmel a padlizsánokhoz, mert "megfeketednek". Valójában csak kicsit megbarnulnak, de gusztusosabb, ha ez nem történik meg.

Közben a hagymát megpucoljuk, nagyon apróra vágjuk. Az 1-1,5dl olajból annyival ami ellepi közepes lángon kicsit megfonnyasztjuk. Ez mindössze 3-4 percet, vagy akár még annál is kevesebbet jelent. Mire a padlizsánok kihűlnek a hagymás olaj is meglangyosodik.

A padlizsánt kézzel kicsit megnyomkodjuk, hogy a felesleges víz kifolyjon belőle majd fa vagy műanyag deszkára helyezzük. Fa bárddal vagy műanyag késsel pépesre aprítjuk (mintha petrezselymet aprítanánk), majd a hagymás olajjal együtt egy műanyag tálba tesszük. Fakanállal keverni kezdjük, amíg az egész olajat fel nem veszi. Folytonos keverés közben apránként elkezdjük hozzáadagolni a többi olajat is, amíg a pép gyönyörű világos krémmé nem válik. Nem biztos, hogy az egész olaj kell, de az is lehet, hogy még a másfél decinél is több kell. Ez a padlizsántól függ.
Ízlés szerint sózzuk, kevés citromlével ízesítjük. Nem az a lényeg, hogy a krémen érződjön a citromlé, hanem hogy kihozza a padlizsán zamatát. Én többször is megkóstolom, először még citromlé nélkül, hogy tudjam honnan indulok.

Friss kenyérrel, paradicsommal az igazi.

Változatok
  1. a hagymát nem fonnyasztom meg, hanem nyersen teszem a padlizsánkrémbe - ezt akkor ajánlom, ha szeretitek a nyers hagyma ízét illetve még aznap megeszitek a krémet. Másnapra megbüdösödik.
  2. nem csak fonnyasztott hagymát, hanem 1 gerezd zúzott fokhagymát is a krémbe nyomok. Nagyon ütős lesz tőle a krém.
  3. bármelyik fenti változathoz 2-3 ek házi majonézt keverünk.

Néhány hasznos tanács padlizsán vásárláshoz:
- az érett padlizsán héja sötétlila, sima és fényes
- amikor megemeljük a padlizsánt, akkor az első gondolatunk: "ez sokkal könnyebb, mint ahogy a mérete alapján gondolnánk" - ebből adódik az is, hogy igen, minden darabot egyesével meg kell fogni, emelni.